A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul 6,25 százalékon hagyta keddi ülésén a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott – jelentette be a jegybank kedden. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A legutóbbi, februári kamatdöntő ülésen a testület egyhangú döntéssel csökkentette 25 bázisponttal 6,25 százalékra az alapkamatot, és hasonló mértékkel csökkentette a kamatfolyosó két szélét is.

A döntést indokló tájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök elmondta, a tanács áttekintette a makrogazdasági és pénzügyi folyamatokat.

Említése szerint a környezet bizonytalanságát az iráni háború és a pénzügyi stabilitás megingása okozza. Előbbi hatás emlékeztethet a 2022-es energiapiaci megingásra, de a magyar gazdaság alapjai erősebbek most, mint akkor, és „háztartási alkalmazkodás is történt”.

„Ebben a turbulens környezetben publikáljuk az inflációs előrejelzésünket, 2027 második felében érhető el fenntarthatóan a stabil inflációs pálya” – mondta.

Az inflációs várakozások egyébként csökkentek, de ennek adatfelvétele még az iráni háború előtti.

Rámutatott: a Brent nyersolaj hordónkénti ára ütötte a 120 dolláros szintet, ami önmagában is kockázatokat hordoz az importra kényszerülő országok számára, mint amilyen Magyarország is.

A befektetők között szerinte a hangulat romlott, általános a kockázatkerülés, a háború kitörését követően nagyobb mértékben gyengült a forint, amelyhez hozzájárult a magyar gazdaság erős energiaintenzitása és -importja.

A várhatóan emelkedő gazdasági növekedés szerinte emelni fogja a foglalkoztatás mértékét, a munkanélküliségi ráta pedig továbbra is alacsony lesz (4,6 százalék), az EU-átlag 5,8 százalék.

Az energiaigény miatt devizalikviditási igény biztosításáról is döntött a Monetáris Tanács.

Az MNB az energiasokk miatti áremelkedés hatásainak gyengítését várja az üzemanyagok védett árától, illetve az ársapka is segíti az árak elszállásának mérséklését, emiatt azonban később várható majd láthatóbb áremelkedés.

Az MNB tehát inflációemelkedési kockázatokat érzékel.

Romlott az idei GDP-előrejelzés: a tavaly decemberi 2,4-gyel után jelenleg 1,7 százalékos gazdasági növekedést várnak. 2027-re 3,0 százalékos bővülésre számítanak (ez a tavaly decemberihez képest 0,1 százalékpontos csökkenés), utána viszont, 2028-ban picivel magasabb (+0,2 százalék), 2,9 százalékos gazdasági növekedést várnak.

Kérdések, válaszok

Az euró 15 forinttal drágább most, mi történt?

Nagyobbat is kilengett, 375-ről 390 forint fölé drágult az euró. De egy évvel ezelőtt ez a szám még 410 fölött volt. Nagyobb tartalékunk és stabilabb árfolyamunk van. „Mutasson még egy olyan gazdaságot, ahol ilyen mértékű inflációcsökkenés történt! Az alapkamat stabilizálta a piacot. Piaci folyamatok pedig mindig is lesznek.

Az infláció célsáv alatt van, hogyhogy?

Átmeneti intézkedések vannak, ezzel kell számolnunk. A védett ár is átmeneti intézkedés. Ahogy korábban is mondtuk, adatvezérelten, tényeket figyelembe véve döntünk.

Az MNB követi a piaci folyamatokat. Nem lesz ebben változás?

A Monetáris Tanácsot igazolta az idő, hogy nem egy csökkenő kamatciklust kezdtünk. Megvizsgáljuk a „közbölcsességet”, éppen ezért adunk ki két nap múlva inflációs jelentést. A jegybankban sokrétű munka folyik, ebből áll össze a jelentéstétel. A Bajnokok Ligája végét megjósolni lehet, hogy most egyszerűbb, mint helyesen felrajzolni az inflációs pályát.

Lehet-e szükség kamatemelésre ebben a helyzetben?

Adatvezérelt üzemmódban vagyunk, minden az asztalon van.

A kamatváltoztatás lehetősége lekerült most az asztalról?

Minden opció az asztalon lehet. Mindig mindent vizsgálunk. Pozitív reálkamatot biztosítunk a befektetőknek, az infláció pedig alacsony. A helyzet ennyiben nem azonos a 2022-essel.

Devizapiaci finanszírozási igény érkezett-e már?

A 2022-es helyzetből kiindulva indítottuk el ezt a programot. A deviza teljes lefedettsége biztosított a legnagyobb energiaszolgáltatónál.

Aranykonvoly: ez jelent-e veszélyt a valutamozgásokra és -helyzetre?

Az MNB-nek nincs érintettsége ebben a történetben, forint nem volt a járműben, bár még ezt sem zárom ki. Most úgy tudjuk, nincs érintettség. Eltúlzottnak érzem, hogy ettől az európiaci stabilitás veszélyben lenne, de meg kell keresni Christine Lagarde-ot, az EKB elnökét.

Forintárfolyam: mit gondolnak az elmúlt napok intenzív állampapír-piaci folyamatairól? Globális tényező van?

A cseh és a lengyel állampapírpiacon is hasonló folyamatok vannak. A befektetők elbizonytalanodnak, kivárnak. Ugyanezt láttuk a devizapiacon is. A lengyel és a cseh árfolyammal együtt mozog a forintárfolyam.

Várható-e pénzpiaci szigorítás?

Február végén és március elején kamatcsökkentést vártak, ehhez képest tartottuk a kamatszintet, ezt fel lehet fogni szigorításként, de csak józan döntés született. Címkézni lehet. Most egyetlenegy jegybank sem csökkentett alapkamatot. A pozitív reálkamat miatt pedig van mozgásterünk.

Kiszámíthatóság: azt mondják, sokkal stabilabb az ellátottság, mint 2022-ben, vannak fedezeti lehetőségek. Ez árfolyamfedezet, vagy az alaptermékre is van fedezet?

Nyitott opcióról van szó. Március 10-én azt jelentettük be, hogy a devizapiac kilengésére rendelkezésre állnak eszközök. A törvényi mandátumunk a gazdaságpolitika segítségéről szól.