Orbán Viktor kormányfő szombaton a Szombathelyen tartott háborúellenes gyűlésen mondott beszédet, a Tisza Párt pedig ugyanazon a napon ismertette választási programját. Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője és Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban értékelte a hétvége két legfontosabb belpolitikai eseményét.

Pálfalvi Milán szerint a miniszterelnök a Digitális Polgári Körök szombathelyi rendezvényén elmondta mindazt, ami a kampány során fontos a Fidesz–KDNP számára, és ismét azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Úgy véli, a kormányfő szombati beszédében

a „bizonyító erejű történet” számított újdonságnak.

Orbán Viktor ugyanis egyebek mellett arról beszélt, hogy egyszer már sikerült kimaradnia a háborúból Magyarországnak, amikor 1999-ben, a délszláv háború idején Bill Clinton amerikai elnök arra kérte Orbán Viktort, hogy nyissa meg a második frontot és támadja meg a szerbeket, a magyar kormányfő azonban visszautasította ezt a követelést. Az elemző szerint ez a példa is jól szemlélteti, hogy a mindenkori magyar kormánynak van lehetősége nemet mondani olyan szituációkban, amelyekben a jelent és a jövőt, illetve az emberek sorsát meghatározó kérdésről van szó.

Pálfalvi Milán azt gondolja, „a háború eszkalációja folyamatosan zajlik, és végső soron felfogható az Oroszországgal szembeni hadüzenet előszobájaként” az, hogy Brüsszelből támogatási igényeket támasztanak az EU-tagországok felé arra, hogy küldjenek pénzeket Ukrajnába a háború támogatására. Hozzátette: ez tulajdonképpen a háborúba való belesodródásnak a folyamata. A Nézőpont Intézet elemzője szerint „konkrét hadüzenetre való felhívásnak tekinthető az, hogy Brüsszelből azt mondják: »fogjunk fegyvert és menjünk háborúba«”. Mint mondta, ez még nem történt meg, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek a folyamatok végső soron abba az irányba mutatnak, hogy Brüsszel „elkezdett fegyverkezni” Oroszországgal szemben. Közben pedig

az EU vezetése elvárja a tagállamoktól, hogy „mindenki vegyen részt ebben a projektben, ami végül az emberek halálához fog vezetni”.

Az elemző megjegyezte: nagyon súlyos helyzetben van az ország. Utalt ezzel arra, hogy Orbán Viktor szombaton úgy fogalmazott, a 2026 és 2030 közötti időszak rendkívül kockázatos lesz, mert „akkor fog eldőlni, hogy Európa háborúba megy-e, és mi megyünk-e vele”. Pálfalvi Milán szerint ez lesz a tétje az áprilisi országgyűlési választásnak, és vélhetően erre építik majd a kampány fő üzeneteit is a kormánypártok.

Orbán Viktor a szombathelyi háborúellenes gyűlésen bejelentette, hogy két hét múlva találkozik Donald Trumppal Washingtonban. Arról viszont továbbra sincs fejlemény, hogy az amerikai elnök ellátogat-e Magyarországra az áprilisi választás előtt, vagy érkezik-e Budapestre bárki más az amerikai elnöki adminisztráció képviseletében. Pálfalvi Milán úgy fogalmazott, Orbán Viktor „nagyon kedvező, pozitív kapcsolata” Donald Trumppal nemcsak azt mutatja, hogy a magyar miniszterelnök „egy ország kiemelkedő vezetője”, hanem azt is, hogy Orbán Viktor „a nemzetközi térben is olyan elismertségnek örvend, amit a világ legfontosabb szuperhatalmának a vezetője is elismer”. Emlékeztetett, hogy néhány nappal ezelőtt az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében méltatta Orbán Viktort, kifejezte egyértelmű támogatását, és jelezte azt is, hogy bízik benne, folytathatja majd miniszterelnökként.

Az elemző szerint Donald Trump ezen megnyilvánulására azért tekinthetnek pozitívan a magyar emberek, mert egyrészt az Amerikai Egyesült Államok elnökétől érkezett ez az elismerés és támogatás, másrészt azért is, mert egybecseng a nyilatkozat Magyarország érdekeivel. Pálfalvi Milán szerint Donald Trump ezzel azt fejezte ki, hogy egyetért az Orbán Viktor és a magyar kormány által képviselt szuverenista politikával és jövőképpel, továbbá jelezte azt is, hogy ezt kellene folytatni, és ezért kell maradniuk a hatalmon a jelenlegi magyar kormánypártoknak.

„Most sokkal nagyobb az esélye annak, hogy Donald Trump Magyarországra jön, mint korábban bármikor”

– tette hozzá a Nézőpont Intézet elemzője.

A fiataloknak vagy inkább a nagyszüleiknek üzent Orbán Viktor?

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke nem vélt felfedezni sok új elemet Orbán Viktor szombati beszédében, ugyanakkor azt gondolja, nem lehet lebecsülni annak a jelentőségét, hogy egy kampányban a miniszterelnök végigjárja az országot. Mint mondta, nem nagyon láthattunk ilyet Orbán Viktortól az előző országgyűlési választásokat megelőző kampányokban. Horn Gábor úgy véli,

a Fidesz egyik fő problémája, hogy „szavazóinak az aktivitása még mindig jóval alacsonyabb, mint a Tisza-szimpatizánsok aktivitása”.

Márpedig szerinte „mozgósítási verseny” zajlik a felek között, amiben tevékenyen részt kell vennie a kormányfőnek is. Azt gondolja, ebből a szempontból a háborúellenes gyűlések „jelentős akciók”.

A miniszterelnök szombathelyi beszédéből tartalmilag újdonságként a fiatalok megszólítását emelte ki, bár Horn Gábor szerint Orbán Viktor igazából nem is a fiataloknak üzent, hanem a nagyszüleiknek. Arra intette őket, hogy mondják el az unokáiknak, hogy nem ellene, hanem Brüsszel ellen kellene hadakozniuk. Az elemző ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a fiatal generáció „jellemzően erősen európai uniós elkötelezettségű”, így kevésbé hisz abban, hogy ők most ezen felszólítása után „beleszeretettek volna Orbán Viktorba”. Nem tartja valószínűnek, hogy Orbán Viktor és kampánycsapata komolyan gondolná, hogy az ilyen mondatoktól a fiatalabb generációk átállnának hozzájuk, inkább azt gyanítja, hogy ezek az idősebb generációknak szóló üzenetek.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke „a rémhírterjesztéshez közel álló kategóriába” sorolta azt, hogy a kormányfő Szombathelyen kijelentette: a 2026 és 2030 közötti évek lesznek a legkockázatosabbak a magyar emberek életében. Mint mondta, ha az ember nem néz körül, mi történik a világban, és nem tájékozódik, akkor a miniszterelnök szavai hallatán „tényleg azt gondolhatná, hogy most már el is dőlt, hogy kitör a harmadik világháború, ha nem máskor, akkor 2030-ban”. Horn Gábor közölte: ezek a mondatok „belpolitikai szólamok, amelyeknek iszonyatosan felelőtlen kiindulópontjai vannak”.

„Ez a félelemkeltés akár hozhat eredményt is egy választáson, de hozhatja azt is, hogy belénk költözik a fortélyos félelem, amit a lehető legrosszabbnak tartok, ami megtörténhet egy országgal”

– vélekedett Horn Gábor.

„Nem hiteles” a Működő és emberséges Magyarország programelnevezés a Tiszától

Ugyancsak szombaton Magyar Péter ismertette a Tisza Párt 240 oldalas választási programját, amely a Működő és emberséges Magyarország címet kapta. Pálfalvi Milán azonban azt gondolja, „egy nem működő párt nem emberséges vezetője” mutatta be ezt a programot. Mint fogalmazott, elég csak Magyar Péter nyilatkozatainak a „rendetlenségére” gondolni, vagy arra, hogy a Tisza Párt Tisza Világ elnevezésű alkalmazásához köthető adatbázisból felhasználói adatok kerültek nyilvánosságra. Úgy véli, nem az emberséges vezető képét mutatja, ha valaki „lehallgatja a feleségét, elárulja a családját vagy elkezd kiabálni a templomból kijövő emberekkel”.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint a Működő és emberséges Magyarország című program olyan, mint George Orwell 1984 című szatirikus politikai regénye, amelyben a háború a békét, a szabadság a szolgaságot jelenti, vagyis

„éppen az ellenkezőjét csinálják, mint amit mondanak”.

Mint fogalmazott, ez a program nem vehető komolyan, „szépen szóló ígéretek halmaza”. Pálfalvi Milán „Brüsszel szándékának” nevezte, hogy a Tisza Párt eltörölné a rezsicsökkentést, amire az elemző szerint a legjobb bizonyíték az, hogy maga Magyar Péter mondta: »tudjátok jól, a rezsicsökkentés az csak egy humbug«. Úgy véli, ezek után nehéz azt gondolni, hogy a Tisza Párt választási győzelme esetén megtartaná vagy kibővítené a rezsicsökkentést.

A Nézőpont Intézet elemzője úgy fogalmazott, a szombaton nyilvánosságra hozott program alapján a Tisza Párt

„minden, a magyarországi helyzetet jelenleg pozitívan érintő helyzet kapcsán negatívan járna el”.

Ide sorolta azt, hogy szerinte Magyar Péter pártja támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatát. Pálfalvi Milán ezzel kapcsolatban megjegyezte: „nem szabad felvenni az Európai Unióba egy olyan országot, amely egyébként egyes tagállamokkal – konkrétan Magyarországgal – szemben fenyegetően lép fel”. Az elemző felidézte, hogy a Tisza Párt EP-képviselői aláírták a migrációs paktumot, bevezetnék a sorkatonaságot. Mint mondta, ezek olyan, a programhirdetést megelőző egyértelmű tények, amelyeket „soha nem magyaráztak meg, miközben sok mindent tagadtak”. Végül elmondta: a Tisza Párt programja kapcsán nem lehet tisztábban látni, mert sok kérdésre nem ad magyarázatot.

A Tisza más Magyarországot képzel el

Horn Gábor a Tisza Párt programjával kapcsolatban úgy fogalmazott, éppen olyan, mint amilyennek egy kormányprogramnak lennie kell: „unalmas, hosszú, de mindenki megtalálhatja benne a neki szóló üzeneteket”. Nem gondolja azt, hogy emberek tömegei kormányprogram alapján döntenék el, hová húzzák az ikszet, mert szerinte a választás érzelmi kérdés leginkább. Hozzátette: még a magukat nagyon elkötelezettnek tartó és a politikára állandóan figyelő szavazók esetében is az érzelmek a legmeghatározóbbak.

Ugyanakkor a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint egy ilyen program alkalmas arra, hogy például

egy pedagógus, egy szociális munkás, egy gazdasági szakember vagy egy kisvállalkozó megtalálja a több mint 200 oldalas anyagból azt a néhány mondatot, ami neki szól,

és akár még arra is feleszmélhet, hogy „lehetne itt egy másik Magyarország”. Márpedig az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen választási programnak a legfontosabb üzenete mégiscsak az, hogy másképp is lehetne irányítani ezt az országot, a Tisza Párt pedig most erre vállalkozna, ezt képviselné.

Horn Gábor hozzátette: mivel egy kormányprogram alternatívákat, lehetséges forgatókönyveket vázol fel, nagy jelentősége van annak, hogy létrejön egy ilyen dokumentum. Emlékeztetett, hogy bizonyos körökben a Tisza Párttal kapcsolatban nagyon sokáig az volt a leggyakrabban hangoztatott hiányérzet, hogy nem mutat kormányzóképességet, vagy nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy Magyar Péter meg tudja-e csinálni azokat, amiket ígér. Kiemelte, hogy Magyar Péternek és a Tisza Pártnak a felméréseik alapján jelenleg több elkötelezett híve van, mint a Fidesznek, de ezzel együtt bizonytalanság is van az emberekben, hogy képes lesz-e a Tisza végigvinni a meghirdetett programokat, lesznek-e erre megfelelő embereik, politikusaik. Az elemző megjegyezte: az utóbbi időben bemutattak néhány szakértőt, feltűntek új arcok a párt háza táján, így volt ez a program szombati ismertetésekor is. Forradalmi újdonságot nem talált a programpontok között, azt viszont látja, hogy

a Tisza Párt „felkészült arra, hogy akár kormányozzon is, és ennek talán nagy jelentősége lehet a következő időszakra nézve”.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, a Tisza Párt választási programja másféle társadalompolitikát kínál ahhoz képest, amit a Fidesz képvisel. Kiemelte, hogy Magyar Péter pártja szociál-, egészség-, gazdaság- és oktatáspolitikában, valamint demokráciafelfogásban is más országot ígér. Ezzel együtt Horn Gábor szerint vannak olyan pontok is, amelyek nagyon hasonlóak a Fidesz által képviselt álláspontokhoz, akár Ukrajna vagy a migránsok kapcsán. Ezt azonban az elemző szerint eddig is tudtuk, így nem meglepő a programba való behozataluk. Mint fogalmazott, a bemutatott program alapján ezekben a kérdésekben Magyar Péter hatalmas változásokra nem készül a Fidesz politikájához képest.

Struktúrájában viszont nagyon más Magyarországot képzel el a Tisza Párt, amely „szociálisan jóval érzékenyebb, alul sokkal többet segítene, az adórendszeren és a nyugdíjrendszeren keresztül igazságosabb társadalmat ígér, a nagy kihívásokra választ keres, az autonómiákat pedig helyreállítaná”. Horn Gábor hozzátette: lát nehezen megvalósítható elemeket is a programban, de ez akkor dőlhet el valamelyik irányba, ha ténylegesen megkapja a felhatalmazást a kormányzásra a Tisza Párt.