Ilyen előzmények után meglepetésként szolgált a kancellár váratlanul bejelentett látogatása. Friedrich Merz a program szerint szerdán kezdi meg tárgyalásait vendéglátójával, és a fő napirendi pontot a közel-keleti fejlemények jelentik.

Elemzők szerint Irán „megleckéztetésével” alapjában a német kormány is egyetértett, azt ugyanakkor leszögezte, hogy Nagy-Britanniától eltérően abban semmilyen formában nem kíván részt venni. A dilemmát német részről az jelenti, hogy a háború megindítása mennyire egyeztethető össze a nemzetközi joggal.

Mind a kancellár, mind ugyancsak konzervatív külügyminisztere, Johann Wadephul szerint kevéssé, noha ezt „explicit verbis” egyelőre egyikük sem mondta ki. Azt ugyanakkor mindketten jelezték, hogy ez a „későbbiekben” mindenképp tisztázásra szorul.

Értesülések szerint Merzet ez olyan mértékben aggasztotta, hogy a hét végén több találkozót tartott kormánya tagjaival, és sorra hívta nemzetközi partnereit, köztük Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Idézték azt a kijelentését, amely szerint a háborús konfliktusok határvonalai egyre erőteljesebben elmosódnak, ráadásul a meglévő szabályokat – beleértve a nemzetközi jog szabályait is – egyre inkább figyelmen kívül hagyják.

Elemzők szerint igencsak kérdéses, hogy ez a transzatlanti kapcsolatokban kialakult feszültség árnyékában meghallgatásra talál-e Trumpnál.

A feszültségre rányomja bélyegét az ukrajnai orosz háború megítélése, illetve ennek kapcsán a kiút keresése. Az Egyesült Államok mindeddig Ukrajna legfőbb támogatójának számított, az elmúlt hónapokban azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ezt a szerepet Németország vette át.

A várakozások szerint Merz törekedhet arra, hogy vendéglátóját Ukrajna erőteljesebb támogatására bírja.

Az említett diplomáciai „hármasugrás” harmadik eleme a vámháború, amely régóta feszültséget okozott az Egyesesült Államok és az egyik fő „áldozatnak” tartott Németország kapcsolataiban is.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban a vámtarifák nagy részét alkotmányellenesnek nyilvánította, és azokat hatályon kívül helyezte. Trump nem hagyta magát, új vámtarifákat jelentett be, ami nem javította az Egyesült Államok és Európa viszonyát.

A legnehezebbnek a német médiumok szerint mégiscsak az említett első „ugrás” ígérkezik.

Merz minden bizonnyal támogatni fogja az iráni rezsim megbuktatását célzó erőfeszítéseket. A hét végén Emmanel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel közöst nyilatkozatában ígéretet tett saját és régióbeli szövetségeseik védelmére. A berlini kormányszóvivő ugyanakkor „finomított”, hangoztatva, hogy német részről ezek az intézkedések csak a Bundeswehr ott állomásozó egységeinek védelmét jelentik.