Infostart.hu
eur:
393.27
usd:
339.87
bux:
122107.32
2026. március 22. vasárnap Beáta, Izolda
The European Union flag hangs in the cloudy sky outside the prisons barbed wire. waving in the sky
Nyitókép: HUNG CHIN LIU/Getty Images

Pesztericz-Kalas Vivien: 349 migráns befogadása vagy 7 millió euró befizetése a magyar választás

A migrációs és menekültügyi paktum nyitott kérdéseinek lezárása, valamint a jogszabályok hatályba lépése egyaránt Ciprus soros EU-elnökségének az idejére esik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője az InfoRádióban elmondta: a szolidaritási mechanizmus végrehajtása kötelező minden tagállamnak, így hazánknak is be kell fogadnia bizonyos számú bevándorlót, vagy a megfelelő összeg kifizetésével kiválthatja ezt. Ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarországgal szemben.

Január elsején Dániától Ciprus vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. A délkelet-európai szigetország csatlakozása óta másodszor tudhatja magáénak a pozíciót: legutóbb tizennégy évvel ezelőtt, 2012-ben volt a Tanács élén. Az ígéretek szerint a ciprusi elnökség egyik legfőbb célja az uniós migrációs paktum nyitott kérdéseinek a lezárása lesz.

Pesztericz-Kalas Vivien az InfoRádióban elmondta: az új uniós migrációs és menekültügyi paktumba foglalt jogszabályok 2026. június 12-én lépnek hatályba.

A ciprusi elnökség ideje alatt több fontos feladatot is el kell végezni. Például a biztonságos harmadik országok elvének módosításáról szóló jogszabállyal kapcsolatban a társjogalkotóknak, vagyis az Európai Parlamentnek, illetve a Tanácsnak le kell folytatnia a megfelelő eljárásokat. Ugyanez igaz az első közös olyan uniós listára, amely a biztonságos származási országokat tartalmazza. Ezzel kapcsolatban is zajlanak még a tárgyalások.

Ciprus a soros elnökség átvételekor jelezte azt is, hogy növelné a visszaküldések hatékonyságát.

A jogszabály bevezetné az európai kiutasítási határozatot, ami lehetővé teszi a tagállamok közötti szorosabb koordinációt, valamint megkönnyíti a nemzeti kiutasítási határozatok kölcsönös elismerését.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője megjegyezte: az egyik nyitott kérdés, hogy legyenek-e visszaküldési központok. Mint mondta, a paktum szerint az egyes uniós tagországok bilaterális alapon egyezhetnének meg harmadik országokkal arról, hogy a náluk jogszerűtlenül tartózkodókat vissza lehessen küldeni. Pesztericz-Kalas Vivien szerint

Ciprusnak az is az érdeke, hogy a migrációs paktum egyik legvitatottabb pontja, a szolidaritási mechanizmus körül tisztázódjon minden nyitott kérdés.

Ennek értelmében

az Európai Bizottság évente javaslatot tenne a tagállamok között szétosztandó bevándorlók összlétszámára – legalább 30 ezer főre –, majd GDP- és népességarányosan határoznák meg az egyes országokra vonatkozó kvótaszámokat.

A paktum szerint

az egyes országok politikai vezetői szabadon dönthetnének arról, hogy az áthelyezési kötelezettségüknek tesznek eleget, vagy anyagi támogatást nyújtanak – egy főt 20 ezer euróval válthatnak ki – a migrációs nyomás alatt lévő államoknak.

Az említett jogszabályokhoz hasonlóan a szolidaritási mechanizmus is június 12-én léphet hatálya, ha hivatalosan is elfogadják a migrációs és menekültügyi paktumot.

A magyar kormány ellenzi a paktumot, és főleg a szolidaritási mechanizmust kritizálja. Mivel az érdemi egyeztetések, tárgyalások lezárultak, Magyarország már nem tud mit tenni a bevezetése ellen.

A szakértő kiemelte: ebben a kérdésben hivatalosan nem lehetett döntést hozni az Európai Parlamentben, a Tanács fogadta el az előző év végén azt a jogszabályt, ami alapján június 12-e után már végre lehet hajtani a paktumba foglaltakat.

Az európai vezetők úgy döntöttek, hogy az EU tagországaiban 2026 második felében összesen 21 ezer bevándorlót kell szétosztani.

A szolidaritási mechanizmus kedvezményezettje idén Spanyolország, Görögország, Olaszország és Ciprus lesz.

Négy további ország (Lengyelország, Csehország, Horvátország, Ausztria) pedig teljes felmentést kapott a kötelezettségek alól, amit az tett lehetővé, hogy az indoklás szerint a migrációs nyomás veszélyének kitett államokról van szó.

A négy haszonélvező országtól más államok átvehetnek illegális bevándorlókat, illetve nekik kell anyagi támogatást nyújtani, hogyha valamely ország ezt a megoldást választja.

Mit tehet a paktumot ellenző magyar és szlovák kormány?

Pesztericz-Kalas Vivien emlékeztetett: Magyarország és Szlovákia még nem nyilatkozott arról, milyen módon tenne eleget az említett kötelezettségeknek. Az arányokat tekintve

a 21 ezer bevándorlóból Magyarországnak és Szlovákiának 349 főt kellene befogadnia a kvótarendszer alapján.

Bár Magyarország még nem jelezte, hogyan venné ki a részét a terhekből, a szakértő hangsúlyozta: valamilyen formában ezt meg kell tennie, hiszen uniós rendeletről van szó, ami az összes tagállamot kötelezi a végrehajtásra.

Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője megjegyezte: elviekben

a 349 fő befogadása fejenként 20 ezer euró befizetésével kiváltható lenne. Ez azt jelentené, hogy Magyarországnak összesen mintegy 7 millió eurót kellene kifizetnie.

„Előbb-utóbb döntést kell hoznia Magyarországnak ebben a kérdésben” – tette hozzá Pesztericz-Kalas Vivien.

Úgy véli, Magyarország és Szlovákia „minden jogi kiskaput megpróbál majd kihasználni”, főleg akkor, ha ténylegesen hatályba lép a rendelet.

Ha azonban bármely tagország nem tesz eleget a paktumban megfogalmazott jogszabályoknak, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indíthat vele szemben. A szakértő lehetségesnek tartja, hogy

a magyar és a szlovák fél bírósági úton azzal próbál majd meg érvelni, hogy a paktum uniós jogszabályokba ütközik.

Pesztericz-Kalas Vivien az eddigi tapasztalatok alapján azt gondolja, hogy előbb-utóbb a bíróság azt fogja megállapítani, hogy Magyarországnak kötelező átvállalnia bizonyos számú bevándorlót vagy a megfelelő összeg kifizetésével kiválthatja ezt a kötelezettséget. „Láttunk már korábban is migrációval kapcsolatos uniós bírósági döntéseket, és ezekből arra lehet következtetni, hogy ebben az esetben sem lesz más a döntéshozatal” – összegzett az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán szerint a Hormuzi-szoros nyitva áll minden hajó előtt, kivéve az ellenségekkel kapcsolatban állókat

Irán szerint a Hormuzi-szoros nyitva áll minden hajó előtt, kivéve az ellenségekkel kapcsolatban állókat

A Hormuzi-szoros továbbra is nyitva áll minden hajó előtt, kivéve az "Irán ellenségeihez" kapcsolódó hajókat – jelentette be vasárnap Irán ENSZ-tengerészeti ügynökségének képviselője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Klímaváltozás, mint nemzetbiztonsági fenyegetés? Sok kormány néz félre ez ügyben

Klímaváltozás, mint nemzetbiztonsági fenyegetés? Sok kormány néz félre ez ügyben

Az éghajlati és egyéb környezeti változások megfelelő keretezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a politikai válaszok az emberi szenvedések és az erőszakos konfliktusok megelőzésére irányuljanak. A világ kormányai azonban jellemzően nem megfelelően kezelik a klímaváltozás kérdését a nemzetbiztonsági stratégiájukban. Az USA friss fenyegetésértékelésében nem is szerepelnek a klímakockázatok, a tavaly ősszel elfogadott amerikai nemzetbiztonsági stratégia pedig teljesen szakított a korábbi évtizedes hagyományokkal, és a klímaváltozást már nem tekinti globális fenyegetésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×