Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 8. vasárnap Zoltán
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) és Dmitrij Peszkov, a Keml szóvivõje (j) a Független Államok Közösségének (FÁK) dusanbei csúcstalálkozóján 2025. október 10-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Grigorij Sziszijev

Az iráni háború hosszú és rövid távú hatásai nem ugyanúgy hatnak Oroszországra

Oroszországnak jól is jön meg nem is a Nyugat Irán elleni háborúja, ennek részleteiről beszélt az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.

Nehéz nem észrevenni, hogy Iránban egy újabb orosz szövetséges helyzete rendült meg. Mivel senki nem tudja, hogy mi következik, érdemes előrejelzést készíteni rövid vagy akár hosszú távra orosz szempontból, erre kérte az InfoRádió Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját, a posztszovjet térség szakértőjét.

Szerinte most minden attól függ, hogy milyen hosszan tart ez az amerikai művelet, „mennyire hosszan fog káoszba süllyedni nemcsak Irán, hanem az egész Közel-keleti térség”.

„Látjuk például a közlekedést tekintve, hogy lassan a Covid-válsággal ér fel az a helyzet, ami ott kialakult mostanra. Oroszországra és az orosz–ukrán háborúra nézve ennek egyértelműen van egy rövid távú és egy közép-hosszú távú hatása. Rövid távon a helyzet kedvező Oroszországnak, hiszen eltereli a figyelmet; alapvetően minden konfliktus, ami eltereli a Nyugat figyelmét Ukrajnától, az kedvez Oroszországnak, minden erőforrás, ami nem épp Ukrajnába megy, segít Oroszországnak. Minden egyes Patriot légvédelmi rakéta, ami nem az ukránokat segíti, hanem az amerikai bázisokat védi, pozitívum Oroszországnak. Illetve ott az olajár-emelkedés, ami szintén segíti Moszkvát” – vázolta a szakértő.

Rövid táv

Ismert, az elmúlt hónapokban, október óta ellentétes hatás érvényesült az olajpiacon, mentek le az árak, és mint kiderült, olyan szint alá csökkentek, ami Oroszországban költségvetési deficitet is okozott; az orosz költségvetés 59 dolláros hordónkénti urali típusú olajáron számítja a bevételeket, minden, ami alatta van, az mínusz, ami felette van, plusz. Most pedig hirtelen megugrottak az árak, már fölötte vannak az 59 dollárnak is.

Oroszország közben egy újabb szövetségest veszíthet el, bár még nem dőlt el Irán sorsa, de az is biztos, hogy Oroszország most nem tud, illetve nem nagyon akar Iránnak segíteni. Bendarzsevszkij Anton ezzel kapcsolatban leszögezte, az oroszok tudtak volna olyan katonai támogatást nyújtani, ami segíti az iráni rendszert, hiszen az elmúlt években Irán elsősorban Oroszországtól rendelt katonai eszközöket, de ugyanígy Kínától is, újabb vadászgépeket, légvédelmi rendszereket, csakhogy Oroszország ezeket a fegyvereket, eszközöket nem szállította le, mert ezek az ukrajnai háborúra mentek, Oroszország márpedig nem képes egyszerre több irányba figyelni, az erőforrásait, ezért is folyamatosan veszíti a befolyását az egész posztszovjet térségben.

„Nem tudták kisegíteni Örményországot az Azerbajdzsánnal való hegyi-karabahi konfliktusban. Nem tudtak segíteni Venezuelának, nem tudtak mit tenni Szíriában másfél évvel ezelőtt, amikor hatalomváltásra került sor, noha előtte éveken keresztül katonai eszközökkel és katonákkal is segítették Bassár el-Aszad rendszerét, de az orosz–ukrán háború folytatása miatt egyszerűen képtelenek voltak rá” – szögezte le.

És ugyanez a helyzet most Iránnal is; az orosz–ukrán háború egyszerűen felemészti az összes elérhető orosz erőforrást, és nem képesek ezeket a forrásokat máshová is átcsoportosítani.

Hosszú táv

A hosszú távú hatás nagyon függ tehát az olajártól; a szakértő szerint ha az Egyesült Államoknak most sikerülne pacifikálnia Iránt egy Amerika-barát rendszert kiépítve, akkor a szankciók feloldása után hirtelen nagy mennyiségű iráni olaj jönne be a nemzetközi piacra, ami viszont árlehajtó hatással járna, tehát hirtelen bezuhannának az olajárak, ami bevételkiesést jelent majd az oroszoknak.

Összegezve: a rövid és a közép-hosszú távú hatások nem egyformán jók az oroszok számára.

Amerikai, orosz: hasonló cél, különböző képesség?

Vlagyimir Putyinnak, mint emlékezetes, Venezuelában és Iránban is voltak céljai, amelyeket el akart érni, majd jött Donald Trump, és nekilátott a megoldás elérésének, miközben az oroszok már négy éve küszködnek Ukrajnában. De ami közös lehet az az, hogy a két elnök egyaránt jogot formálhat arra, hogy „leszedje” szuverén országok vezetőit. A felvetéssel kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton megjegyezte: az oroszok számára mindig is a hivatkozási alap a 2000-es években folytatott amerikai külpolitika.

„Sok szakértő azon a véleményen volt, hogy ha nincs Afganisztán, Irak, amerikai beavatkozások, akkor Vlagyimir Putyin sem bátorodott volna fel ennyire például a Krímben, és nem lépi meg a következő lépéseket. Tehát az orosz narratívában mindig is erős építőkocka volt, hogy ha az Egyesült Államok saját maga nem követi azokat az úgynevezett szabályokon alapuló világrendszert, amit saját maga hirdetett meg, akkor miért tartsa be ezt a rendszert Oroszország? Kapott egy kommunikációs érvet a saját eszköztárába. Ez elsősorban a globális dél országaival való kapcsolattartásban segít: mondhatja azt, hogy az Egyesült Államok sem tartja be a szabályokat, az Egyesült Államok tárgyalás alatt támad meg vezetőket, országokat, sőt tárgyalás alatt még likvidálja is ezeket a vezetőket.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Délelőtt az iráni politikai vezetés jelezte, hogy befejezik az arab államok támadását, de nagyon úgy fest, hogy a hadsereg és a Forradalmi Gárda ezt máshogy gondolja. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×