Bár az iráni eszkaláció nagyon jelentős árfolyammozgásokat hozott, érdemes eggyel hátrébb lépni és a kontextust is nézni, ugyanis már december közepe óta komoly emelkedés látható, elsősorban az olajárakban – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf. Ennek oka, hogy már akkor látni lehetett, hogy valamiféle kiéleződés készülődik az iráni konfliktusban, majd konkrétan hétfőn tudott érdemben reagálni a piac a hétvégi eseményekre – tette hozzá a Portfolio elemzője, jelezve:

két nap alatt körülbelül 14 százalékot emelkedett a Brent típusú olaj ára, 70-ről 80 dollárra ugrott kedd délre, ami egy 2024 június óta nem látott szint.

Ezzel párhuzamosan a földgázárak még jelentősebb ütemben kilőttek: jelenleg 30 százalékos pluszban van az európai TTF földgázár.

Ami a kilátásokat illeti, Mohos Kristóf elmondása alapján a szakértők jelenleg eléggé a sötétben tapogatóznak: az olaj kapcsán a 80-90 dollár per hordó közötti sávot tartják valószínűnek, de ha a konfliktus hosszabban elhúzódik, akár a 120-150 dollár közötti ár sem kizárható. Ami legfőképp „borzolja a kedélyeket”, az a Hormuzi-szoros lezárása, ami a világolaj- és általában a világkereskedelem szempontjából egy nagyon fontos szűk keresztmetszet. Itt naponta 14-15 millió hordó nyersolaj „folyik” át, ami a teljes globális felhasználásának bőven a 10 százaléka, inkább 13-14 százaléka. Emellett jelentős mennyiségű finomított olajtermék, elsősorban dízel is áthalad a szoroson, illetve körülbelül 300 millió köbméter cseppfolyósított földgáz, azaz LNG is.

Visszakanyarodva a dízelre, ami a hazai autósok számára nagyon érzékeny, a globális gázolaj-kereskedelem 10 százaléka bonyolódik a Hormuzi-szorosban. Ennek megfelelően

már láthatók az első reakciók a hazai üzemanyagárakban, hiszen szerdáról már egy komoly, 9 forintos dízeldrágulással kell számolni,

miközben már kedden is nőttek az árak – emlékeztetett a Portfolio elemzője, aki szerint a következő napokban, hetekben folytatódhat ez a tendencia.

A szakértő a Hormuzi-szoros kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy egy kettős kínálati sokk is fenyeget, ugyanis – a fentieken túl – az OPEC olajtermelő országoknak a tartalékkapacitása is beragadhat. Az OPEC országok tulajdonképpen a globális olajpiaci egyensúly kulcsfontosságú szereplői, és tudnának extra kínálatot borítani a piacra, de ezek a kapacitások is elérhetetlenné válnak, amennyiben a vízi út zárva marad – magyarázta Mohos Kristóf.

A Portfolio munkatársa szerint az eszkaláció hosszától függően megemelkedett energiaárszinten fog stabilizálódnia Brent jegyzése; az elemzők pillanatnyilag a 80-90 dollár közötti szintet valószínűsítik, de ez tényleg annak függvénye, hogy Irán milyen hatékonyan és mennyi ideig képes blokkolni a Hormuzi-szorost, ami egy nagyon komoly nemzetközi ellenállást eredményezhet Teheránnal szemben. Mohos Kristóf szerint

legrosszabb esetben nem kizárható akár egy 130-150 dollárig „fellövő” olajár sem. A múltban is láthattunk erre példát, bár csak nagyon rövid ideig,

az energiaválság berobbanásakor 2022-ben, amikor 140 dollárra ugrott a Brent, majd gyorsan leesett, és az akkori bizonytalan környezetben 110 és 115 dollár környékén normalizálódott, amit követően trendszerű csökkenésbe kezdett, visszatérve a 80 dolláros sávba, ahol jelenleg is van.

Arra kérdésre, hogyha tartósan magas marad az olajárszint a 80-90 dollár közötti sávban, az milyen üzemanyagárakat eredményezhet, azt válaszolta az elemző, hogy explicit, direkten kimondott összefüggést nem lehet mondani, hogy az olajár „X” százalékos változása hány forintos változást fog okozni az üzemanyagárakban. Azért sem, mert nem kizárólag a nyersolaj jegyzése befolyásolja az üzemanyagárakat, például a forint teljesítménye is egy sarkalatos tényező. A Porfolio munkatársa zárójelesen megjegyezte, utóbbi szempontjából sem jók a hazai kilátások, mert jellemzően egy felborult geopolitikai környezetben a dollár, mint menekülő deviza előtérbe kerül, és a feltörekvő országok pénzei – lásd mondjuk magyar forint – általában alulteljesítenek.

„Lényeg a lényeg, az egyenes arányosság az mindenképpen megvan, tehát a magasabb olajárak magasabb üzemanyagárakat okoznak” – fogalmazott. Hozzátette: alapvetően van egy hüvelykujjszabály az üzemanyagpiacon, miszerint ha a globális olajkínálatnak az 1 százaléka kiesik, akkor az olajárak körülbelül 10 százalékkal emelkednek, ennek megfelelően az elmúlt napokban már komoly emelkedés volt tapasztalható, főleg a dízel esetében. A szakértők nem tartják kizártnak, hogy

akár a 700 forintos benzinárba is „benézhetünk” rövid távon,

ha nem sikerül a közel-keleti eszkalációt rövid úton lezárni.

Az iráni háború keddi napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.