Nagy erőkkel folyik a kutatás Egressy Mátyás után, aki január 17-én, hajnali 2 óra után távozott egy belvárosi szórakozóhelyről, de azóta sem tért haza.

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrhajói váltásokban, naponta többször is lejárják a Duna Lánchíd utáni szakaszát, egészen Csepelig, éjjel-nappal figyelve a partot és a vízfelszínt, hogy Mátyás nyomára bukkanjanak.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. Kerületi Rendőrkapitánysága kéri, akinek a fiúról érdemleges információja van, a közösségi média helyett a hatóságot értesítse a 112-es segélyhívón vagy – akár névtelensége megőrzése mellett – a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán.

A dunai keresés kapcsán azóta is rengeteg találgatás jelent meg, leginkább az online nyilvánosságban. Ezzel kapcsolatban a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO tett közzé egy szakértő bejegyzést a Facebookon. Mint írták: ​„Célunk, hogy segítsük a közvélemény tisztánlátását abban, miért jelent rendkívüli kihívást a folyóvízi kutatás ilyen környezeti feltételek mellett”.

A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat nem vesz részt Egressy Mátyás keresésében, szakmai meglátásaikat kívülállóként osztották most meg a közvéleménnyel.

Mi történik pontosan, ha valaki a Lánchídról a Dunába esik?

​​A becsapódás fizikája és élettani hatásai kapcsán a szolgálat elmondta: a jelenlegi alacsony vízállás miatt a hidak pályaszintje és a vízfelszín közötti távolság meghaladja a 15–20 métert.

Ebben a magasságban a szabadesés ideje mindössze 1,5–1,7 másodperc, ami alatt a test irányíthatatlanul gyorsul fel közel 60 km/h-s sebességre. ​„A víz felületi feszültsége ilyen sebességnél falként viselkedik. Az érkező testet érő lassulási erő olyan mértékű, amely képes a belső szerveket (májat, lépet) megrepeszteni, és szinte minden esetben azonnali eszméletvesztést okoz” – tették hozzá.

Közlésük szerint a Duna vízhozama Budapestnél jelenleg körülbelül 1070 m³/s, sebessége pedig 2–3 km/h (perceként kb. 33–45 méter). „Ez azt jelenti, hogy a keresési terület percről percre nő; órákkal az esemény után a keresett személy – feltételezhetően a víz alatt sodródva – már kilométerekre lehet a beesési ponttól” – közölték azzal kapcsolatban, hogy a kutatóknak mennyire nehéz dolguk van a helyszín behatárolása szempontjából.

A folyó vize jelenleg nagyjából 0,4–1 fokos. Ilyen hőmérséklet mellett, írják, a testet azonnali hidegsokk éri, ami kontrollálhatatlan légzési reflexet vált ki. Az izmok percek alatt lehűlnek, ami a fizikai mozgásképtelenséghez (hipotermiához) és a szív leállásához vezet.

„A folyó vize nem áttetsző; 20–30 centiméteres mélység alatt a felszínről már semmi nem látható. A tüdő vízzel való telítődése miatt a test általában a meder közelében sodródik, ami a technikai eszközök alkalmazását is megnehezíti” – tették még hozzá a Pest Vármegyei Kutató-Mentők, szakmai összegzésük pedig a következőképp hangzik:

​A keresési műveletek hatékonysága nagyban függ az információszerzés gyorsaságától. Amikor egy felvétel vagy tanúvallomás csak órákkal később válik elérhetővé, a folyó dinamikája miatt a kutatási terület mérete már több tíz kilométeres szakaszra duzzad és sajnos az eltűnt személy felszínre emelkedése hetekig is eltarthat.​ Szervezetünk ezúton is kifejezi mély együttérzését az érintettek hozzátartozóival, és elismeri a helyszínen dolgozó társszervek áldozatos és szakszerű munkáját – zárul a bejegyzés.