Orbán Viktor kiemelte: Veszprémben nem pusztán egy épületet szenteltek újjá, „hanem saját múltunk, történelmünk alapkövéhez térünk vissza”.

A Szent Mihály Főszékesegyház falaiban a mai napig ott vannak a Boldog Gizella alapította székesegyház építőkövei – mutatott rá a kormányfő, kiemelve:

Magyarország története és a kereszténység fénysugara nem két külön szál, hanem egy azon szövet fonalai.

Mint mondta, már a kezdet kezdetén, amikor Szent Istvánnak népünk sorsáról kellett meghoznia nagy, évszázadokra szóló döntését, a kereszténység választása nem csak vallási irányváltás volt, hanem történelmi elhatározás és személyes döntés. A keresztény világhoz tartozni és a hit fényétől vezettetve felépíteni a magyar államot.

„Van egy régi Boldog Gizella szülőföldjén ma is használt mondás, így hangzik: »Hagyd a templomot a falu közepén«. Ez valami olyasmit jelent, hogy ne essünk túlzásokba, ne vállalkozzunk olyasmire, amire nincs elegendő erőnk – magyarázta Orbán Viktor, hozzátéve: bár eredeti értelme az lehet, hogy ne engedjük át senki másnak azt a felelősséget, amelyet az isteni törvények a faluban épített templomra ruháztak

„Mély értelmű figyelmeztetés az iránytűt, melyet 2000 éve a kereszténység tart kezében, ne engedjük elvenni tőle” – mondta a miniszterelnök, aki szerint számos ártó és sok, talán csak naiv törekvés irányul ma Európában arra, hogy leváltsuk azt, ami régi, hogy mi magunk találjuk ki és határozzuk meg az életelveket és erkölcsi rendet, melyben élni szeretnénk. „S az elődeink életrendjét képviselőket és társulásaikat szorítsuk ki a falu, azaz életünk közepéből.”

Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben ennek éppen az ellenkezőjét tettük. Megerősítettük azokat a közösségeket, melyek értékrendje és életrendje a magyar történelemben újra és újra megtartotta és megőrizte a magyarságot, a keresztény magyar életet – emelte ki.

Alaptörvényünk ezt mondja, »Magyarország keresztény kultúrájának védelme minden állami szerv kötelessége«. Szeritne van még mit tenni, hogy ez a felelősség testet öltsön, de jó tudni és látni, hogy az egyház ezer év óta szünet nélkül végzi közöttünk szolgálatát, akár hátszél fúj, akár ellenszél, akár szélcsend van, akár viharokban kell kormányozni az egyház hajóját.

Mint fogalmazott, ez a szolgálat helyezte a veszprémi székesegyházat a város közepére, s emelte a város fölé. „Ez a magasság segít minket felemelni a szívünket, s a tekintetünket is magasra, magasabb rendű célokra. Minden, ami nem érinti meg az égi dimenziót, mulandó. Ami pedig megérinti: állandó, sőt örök, vagyis magasabb rendű. S ugyan ki akarná, hogy az élete elsüllyedjen a mulandóság vizében?” – fogalmazott, hozzátéve: ezért érezzünk megnyugvást, ha tekintetünket a székesegyházra emeljük.

A főszékesegyház falai, a tornyok, a kövei látták a dicsőséget, amikor a hit ereje a nemzetet megvédeni képes seregeket toborzott, és látták a pusztítást, amikor idegen hatalmak dúlták földünket. Látták, amikor a hit ereje éltette a magyarságot, és látták azt is, amikor a világ zajában feloldódott az örömhír üzenete. Látták, hogy az ötvenes években a Veszprémi Egyházmegye harminc papja szenvedett börtönfogságot és internálást, sőt a főpásztort is internálták. Látták, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket és államosították az egyházi szociális intézményeket. Látták, amikor 1951-ben bezárták a szemináriumot is. Látták, amikor a püspöki aulába kinevezett állami egyházügyi hivatal megbízottai, a rossz emlékű bajszos püspökök politikai felügyelet alá helyezték az egyházat – sorolta

A nemzet elnyomása kéz a kézben járt az egyház nyomorgatásával, amit sohasem szabad elfelejtenünk – emelet ki Orbán Viktor. Az egyház és keresztény ellenes erőket nem szabad félvállról venni.

„Egyházaink ellen agitáló félbolondok, a mai erőszakos Lenin-fiúk, papokkal üvöltöző felheccelt bolsevik szabadcsapatok ismét feltünedeztek a magyar politikában.”

Időben ki kell állnunk ellenük és magunk mellett – mondta.

Nem adunk egy négyzetcentiméternyi teret sem a keresztény közösségek zaklatásának és üldözésének Magyarországon. Helyette folytatjuk a templom és nemzetépítő munkánkat – fogalmazott a kormányfő, jelezve: az elmúlt évtizedben közel 4000 templom újult meg szerte a Kárpát-medencében, és több mint 200 új keresztény templom épült. „S erről az útról nem is fogunk letérni, ahogy kell, egyik kézben a kard, a másikban a vakoló kanál.”

Szerinte fájdalom, de az egykor keresztény Európában ma más szelek fújnak. A kontinens, amely egykor templomépítő kultúra volt, mára templomrombolók civilizációjává vált. Németországban 25 év alatt 550 templom ürült ki, ezek közül 160-at le is bontottak, és csak 50 új épült helyettük. Franciaországban tavaly 1700 templom volt egész évben zárva, és mintegy 5000 épületet fenyeget a bontás vagy eladás. Hasonló a helyzet a hollandusoknál és angol honban is – emlékeztetett.

„Hála Istennek itt, Közép-Európában még más szelek fújnak. Közép-Európa kitart, újra és újra talpra áll. Itt még tudják, ha elvész a kereszténység, oda a haza is. Itt még tudják, vannak dolgok, amelyeken nem lehet viccelődni, amiket nem szabad kockáztatni, amikkel nem lehet kísérletezni migráció, gyermeknevelé, családok, nemzeti szuverenitás” – sorolta.

A csehországi választásokra kitérve megjegyezte: „az eredményből azt olvasom ki, hogy a csehek észnél vannak. Mi emlékszünk Szent Adalbertre, emlékszünk Hunyadi János cseh harcosaira, és emlékszünk arra, hogy Mohács mezején 500 éve cseh katonák is védték Magyarországot és Európát a hódító seregektől. Szívből örülünk a cseh patrióták tegnapi elsöprő győzelmének, és persze megkönnyebbülve látjuk, hogy egy újabb bajtársra számíthatunk a brüsszeli ütközetekben.”

„Egész Magyarország nevében köszönetet mondok a veszprémieknek a mai alkalomért, köszönetet mondok hűségükért és szorgalmukért, egyben felajánlom a kormány szövetségét jövendőbeli, nagy és komoly vállalkozásaikhoz. A veszprémiek sikereivel eddig Magyarország is mindig jól járt. Legyen így a jövőben is a Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenekelőtt. Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” – zárta beszédét Orbán Viktor.