Milyen lesz a következő 25 év – ez volt az idei Brain Bar, Európa legnagyobb jövőfesztiváljának témája, ahol a közönség hazai és külföldi tudósok, politikusok, üzletemberek és kulturális személyiségek részvételével vitathatja meg a 21. század legégetőbb kérdéseit.
Az egyik előadáson az volt a téma, tiltsák-e be a közösségi médiát 16 éves kor alatt, részben annak kapcsán is, hogy Ausztrália parlamentje 2024 végén elfogadott egy törvényt, amely megtiltja a TikTok, az X, a Facebook és az Instagram közösségi hálózatok használatát 16 év alattiak számára.
„A közösségi média nem közösségi és nem média, hanem egy hirdetési platform, a következményei pedig egyértelműek: radikálisan romlott a fiatalok mentális egészsége, nőtt a szorongás és a depresszió, a lányoknál gyakori a testképzavar és az evészavar, és míg korábban a tinédzserek ötöde, mára a tinik fele hét óránál kevesebbet alszik. Ha azonban késleltetjük a hozzáférést a közösségi médiához, több idő lesz a felkészülésre” – mondta a vitában Sipka Bence pszichológus, a digitális tudatosság szószólója.
Arról is beszélt, hogy nemcsak előadásokat tart, hanem szülői önkéntes közösségeket épít, mert szerinte kis közösségi szinten lehet megváltoztatni a technológiahasználati normákat. „Amit szerintem elrontottunk az elmúlt 15 évben, hogy túl hamar dobtuk bele a gyerekeket ebbe a mély vízbe” – érvelt.
Gódor Zola matematikatanár, edutainment vállalkozó viszont azt emelte ki, hogy a közösségi médiának köszönhetően tudják eljuttatni közérthetően a matematikát a gyerekeknek, vagyis nagy előnye van, ha jóra használják. Felhívta a figyelmet arra is, hogy papíron 13 év alatt senkinek nem lehetne közösségimédia-fiókja, ehhez képest a 11-12 évesek kétharmadának és a 13-16 évesek 90 százalékának van. Ő sem a tiltással ért egyet, hanem az ellenőrizhető használattal, mert a tiltás és annak betartatása hatalmas energia és költség hívta fel a figyelmet. Ehelyett csak azt korlátozná, hogy a fiatalok milyen tartalomhoz férhetnek hozzá, illetve milyen tartalmat készíthetnek ezekre a platformokra.
Sipka Bence a decemberben életbe lépő ausztrál korlátozást hozta fel pozitív példaként. „Hozzá lehet férni felhasználói fiók nélkül is a YouTube-hoz meg a Tiktokhoz is, csak amitől megkímélnénk a gyerekeket, az az, hogy üzleti kapcsolatba kerüljenek nagy techcégekkel” – magyarázta.
Gódor Zola viszont a mostani 13-16 évesek attitűdjére hívta fel a figyelmet, ami merőben más, mint régen, mert már sokkal kevesebbet osztanak meg a fiatalok magukról ezeken a felületeklen, sokuknak még profilképe sincsen. „Ők már önmaguktól tudatosabbak, mint ahogy mi most itt felülről el akarjuk mondani, hogy hogy legyen” – vélekedett, és úgy látja, a 13-16 évesek jobban tudnak kapcsolódni, több közösséget tudnak elérni.
Sipka Bence szerint viszont a 18-27 évesek fele azt mondja, bárcsak ne lett volna közösségi média. Kutatások vannak arról is, hogy míg két éve három óra volt, most öt óra a fiatalok közösségi médiában eltöltött ideje. A két szakember teljesen egyetértett abban, hogy paradigmaváltásra és edukációra van szükség.
