Köszöntőjében az államfő emlékeztetett: a személyes adatok védelméhez való jogot a semmiből kellett felépíteni, hogy védőpajzsként szolgáljon az állampolgárok és a jogi személyek számára.

Az informatika robbanásszerű fejlődésének eredményeként egy új világba léptünk, ahol az adatokhoz gyors és könnyű hozzáférésünk van. A személyes adatokkal való visszaélés és annak veszélye egyre növekszik, az információs önrendelkezéshez való jog soha nem volt még ennyire sebezhető - mutatott rá.

Hozzátette: ez vezetett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásához, amely egy független, hatósági jogkörrel rendelkező testület, és átvette az ombudsman intézményének szerepét Magyarországon.

Sulyok Tamás kiemelte: az új szervezet hivatalból jogosult eljárni, bírságokat szabhat ki, határozatai kötelező erejűek. Az Európai Adatvédelmi Testülettel együttműködő magyar hatóság nemzetközi tapasztalatokra támaszkodhat, segítséget kaphat munkájához, hozzájárulhat a globális adatvédelem erősítéséhez. A mai konferencia bizonyítja ennek a nemzetközi együttműködésnek a sikerét - fűzte hozzá.

Emlékeztetett: a nemzetközi jogi dokumentumok előírják, hogy a digitális fejlesztésnek emberközpontú megközelítést és etikai elveket kell követnie. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a technológiai fejlesztés és modernizáció nem ronthatja az emberi méltóságot.

Hangsúlyozta: a digitalizáció nem lehet öncélú, s csak annyira értékes, amennyire az emberiséget szolgálja.

Az államfő rámutatott: a konferencia fő témája egy külön jogi szakterület, a személyes adatok védelme, amely közvetlenül az emberi méltóság elvéből vezethető le.

Elmondta, olyan intézményeket kell létrehozni, amelyek képesek biztosítani, hogy az alapvető jogok ne csak elvont fogalmak maradjanak, hanem a mindennapi élet részévé váljanak. Az adatvédelem pedig egyike azoknak az érzékeny területeknek, ahol a jog, az erkölcs és az emberi méltóság szorosan összefonódik.

Az államfő végül gratulációját fejezte ki, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a demokratikus jogállami berendezkedés egyik kulcsintézményévé vált.

A magyarországi információs jogok 30. évfordulóját ünnepelte a NAIH

A nemzetközi konferenciát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szervezte, megemlékezve arról, hogy 1995-ben választott a parlament először adatvédelmi biztost.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arról beszélt a konferencián, hogy a 30. évforduló megünneplése mellett az esemény megrendezésének másik oka, hogy idén Magyarország a házigazdája a közép-európai adatvédelmi hatóságok találkozójának. A rendezvény célja elősegíteni és megerősíteni a kétoldalú kapcsolatokat és együttműködést - tette hozzá.

Péterfalvi Attila köszöntő beszédében Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke szavait idézte, akinek nevéhez fűződik az adatvédelem és az információszabadság magyar jogba történő bevezetése.

Az adatvédelmi biztosnak kifejezetten aktív szerepet kell vállalnia a személyes adatok és az információszabadsághoz való jog védelmében - mondta Péterfalvi Attila, hozzáfűzve: semmilyen politikai cél érdekében - bármennyire megalapozott is legyen az - nem hagyhatóak figyelmen kívül ezeknek a jogoknak a védelme.

Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke emlékeztetett, Magyarország alaptörvénye szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű információhoz való hozzáféréshez.

Arról is beszélt, hogy az információs jogok folyamatosan változnak és a jövőben is újabb és újabb kihívásokat jelentenek majd. Hangsúlyozta, hogy a hatósági szabályozás önmagában nem elég, az egyénnek is felelősséget kell vállalnia a személyes adatai védelmében.

Kifejtette: az információhoz kapcsolódó technológiai környezet egyre gyorsuló iramban változott az elmúlt évtizedekben. Napjainkban mindannyian használunk okostelefonokat és kis számítógépeket, ami nagyobb személyes felelősségvállalást és tudatosságot kíván meg - összegzett Polt Péter.