Infostart.hu
eur:
384.9
usd:
328.32
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
egyiptomi csípőszúnyog dengue-láz dengi-láz
Nyitókép: Fajrul Islam/Getty Images

Két halálos betegséget is behurcoltak Magyarországra

A tavaszi esetek után újabb két embernél mutatták ki idehaza a dengue-lázat, másik két személy pedig a maláriát kapta el.

A malária után felütötte a fejét Magyarországon a dengue-láz is: a szúnyogok által terjesztett fertőző megbetegedés gyanúját már két embernél is azonosították – írja a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jelentése alapján a kemma.hu.

Egy budapesti, 50 éves nő a lappangási időszakban a Maldív-szigeteken tartózkodott, amikor megfertőződött, egy 40 éves férfi pedig dél-amerikai útja során kapta el a fertőzést. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben a dengue-vírus kórokozói szerepét igazolták.

Csonttörő lázat idén tavasszal más magyar személyeknél is diagnosztizáltak. Akkor egy 49 éves, Győr-Moson-Sopronban élő nő vérzéses lázzal érkezett haza Indonéziából. Egy 52 éves Fejér vármegyei nő szintén Indonéziában való tartózkodása során kapta el a betegséget, és hozta be Magyarországra, majd néhány héttel később egy 55 éves, Pest vármegyében élő nőnél is kimutatták, aki ugyancsak Indonéziában járt.

Ez a fertőző betegség a legtöbbször enyhe lefolyású, de akár halálos is lehet. A dengue-láz főként a trópusi és szubtrópusi térségekben terjed.

A betegséget legfőképp az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti, de más rokonfajok – mint például az ázsiai tigrisszúnyog – is felelősök lehetnek érte.

A dengue-láz több mint száz országban van jelen, és a malária után a második leggyakoribb szúnyogok által terjesztett betegség.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a fertőzöttek száma évről évre nő, különösen a globális felmelegedés és a szúnyogpopulációk terjedése miatt. A dengue-láz nevét arról kapta, hogy egyes esetekben olyan erős izom- és ízületi fájdalmat okoz, mintha eltörtek volna a csontjaink. A vírus emberről emberre nem terjed, a szúnyog a csípésével viszi át a fertőzést. Tünetei az influenzához hasonlók, és a fertőzés után általában 4-7 nappal jelentkeznek.

Az NNGYK tájékoztatása szerint nemcsak a dengue-lázat azonosították hazánkban, hanem a maláriát is, amelyet két férfi hurcolt be az országba. A laboratóriumi vizsgálatok pedig alá is támasztották a fertőzést. A járványügyi jelentésből kiderült, hogy az egyik beteg egy Budapesten élő, 51 éves nigériai férfi, aki Nigériában tartózkodása során akvirálta a fertőzést. A másik beteg pedig egy 38 éves pakisztáni férfi, aki a lappangási időben Pakisztánban járt, és ott fertőződött meg. A laboratóriumi vizsgálatok során kimutatott kórokozó mindkét esetben Plasmodium falciparum volt.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz a magyar privátbankokkal 2026-ban? – Megkérdeztük a vezéreket

Mi lesz a magyar privátbankokkal 2026-ban? – Megkérdeztük a vezéreket

A vámháborús tőzsdei turbulencia ellenére csinos hozamok, az erősödő forint ellenére magabiztos, kétszámjegyű vagyonnövekedés – többek között ezek a tényezők jellemezték a hazai privátbanki szektor 2025-ös évét, miközben az ügyfelek bizalmáért folytatott verseny közepette jövőre sem dőlhetnek hátra a szereplők. A Portfolio most megkérte a legnagyobb magyar privátbanki szolgáltatók vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet, és adjanak előrejelzést 2026-ra. A válaszadók az alábbi kérdésekben osztották meg véleményüket: 1. Hogyan értékeli 2025-öt saját privátbanki szolgáltatója és a privátbanki szektor szempontjából?  2. Mit tekint saját privátbankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2026-ra?  3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2026 saját privátbankjánál, illetve a privátbanki szektorban?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×