"Itt nem az a kérdés, hogy megjelenik-e nálunk, vagy esetleg kialakulhat-e nálunk a dengue fertőzés, hanem csak az, hogy mikor. És ez elsősorban attól fog függni, hogy miként alakul a mi tigrisszúnyog-állományunk" – mondja Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója a Qubit Kiszáradó síkság podcastjában.

Az ázsiai tigrisszúnyog az 1970-es években bukkant fel Európában, Magyarországon pedig először 2014-ben észlelték. Az invazív szúnyogfaj mára stabil populációkkal bír Magyarországon, ahol a globális felmelegedésnek köszönhetően egyre barátságosabb környezetben találja magát.

Ez a szúnyogfaj terjeszti a trópusi területeken a dengue-lázon kívül a csikungunya- és a zika-vírust is.

A dengue-láz már megjelent Európában, ugyanis 2024-ben Franciaországból 85, Olaszországból pedig 213 helyben megszerzett fertőzést jelentettek. Egy-egy behurcolt eset elindulhat, fertőzési láncot képezhet és helyi járvány alakulhat ki, ami nagyon jó intő jel azoknak az országoknak, ahol még nem terjedt el ilyen széles körben a tigrisszúnyog, mert tudják, hogy mire készüljenek – utalt Kurucz Kornélia arra, hogy csak idő kérdése, mikor kezdik itthon is terjeszteni a dengue-fertőzést a szúnyogok. (Egyelőre csak behurcolt esetekről tud a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.)

A podcastból kiderül az is, hogy a szintén szúnyogok által terjesztett veszélyes kórokozó, a nyugat-nílusi vírus Magyarországon már közel 20 éve jelen van, hol alacsony, hol magasabb esetszámokkal. 2024-ben például 101 megbetegedést detektáltak. Bár a kórokozót, ami a fertőzöttek kevesebb mint egy százalékánál súlyos idegrendszeri megbetegedést válthat ki, elméletben a tigrisszúnyog is képes lenne terjeszteni, Kurucz szerint ez nem jellemző. Ehelyett

a vírus egy őshonos szúnyogfajon, a dalos szúnyogon keresztül adódik át az emberre.

Az egyre növekvő invazívfaj-populációk és a szúnyogok által terjesztett trópusi betegségek megjelenésének veszélye miatt a kutatók rendszeresen tesztelik különböző kórokozókra az általuk terepen gyűjtött példányokat. Emellett tavaly Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium invázióbiológiai részlege és az Ökológiai Kutatóközpont közös kezdeményezést indított, melynek célja egy új megfigyelőrendszer kiépítése, és a szúnyogok különböző kórokozókra, köztük a chikungunya-, a dengue- és a zika-vírusra kiterjedő szisztematikus, heti szintű szűrése, ami egyelőre csak Budapesten indult be.

A három inváziós szúnyogfajunk ezen kívül a kutyák szívférgességét tudja terjeszteni – ennek az állatokra veszélyes betegségnek az esetszáma évről évre növekszik, a gyógyítása pedig rendkívül költséges és nagyon nehéz is.

A teljes Aréna meghallgatható itt.