Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A young long haired redhead girl with face lit up looking into mobile phone screen in a dark room, against a flat wall, with sad facial expression
Nyitókép: Christy McLoughlin/Getty Images

Fontos szexuális kérdésben hozott döntést a Kúria

Jogegységi határozatot hozott a testület arról, hogyan kell értelmezni a bíráknak az eléjük kerülő ügyekben a szexuális cselekmény fogalmát.

A húsz kúriai bíró részvételével hozott jogegységi határozat pontosítja a Büntető törvénykönyvben (Btk) már korábban is lefektetettek megfelelően, hogy „meghatározott szexuális cselekménynek minősül és a büntetőjogi felelősség szempontjából a testek érintkezésével megvalósuló szexuális cselekménnyel megegyező megítélés alá esik, ha a sértett a saját testén az elkövető ráhatására vagy a sértett testét az elkövető eszközzel érintve végez nemi vágy felkeltésére, fenntartására, vagy kielégítésére alkalmas tevékenységet”.

A Kúria most kimondta, ha valaki magához nyúl, az jogi szempontból is szexuális cselekménynek minősül, ennél fogva büntetőügyekben szexuális cselekménynek minősül, ha a sértett az elkövető ráhatására saját testén végez szexuális tevékenységet anélkül, hogy testét más személy közvetlenül érintené, és ennek befolyásolása bűncselekmény – ismerteti a határozatot a Blikk.

Szomora Zsolt, a szegedi tudományegyetem büntetőjogi professzora azt mondta a lapnak, hogy a jogegységi határozat egy sok évtizedes, majdnem egységes birói gyakorlatot szentesített, most ezt teljesen egységesítette. „A gyermekvédelem szempontjából mégis kiemelt jelentőségű a Kúria döntése, főként a kiskamaszokat érő online zaklatás megítélése és a jogkövetkezmények szempontjából, hisz köztudott hogy ez a korosztály hatványozottan ki van téve az ezt a csatornát használó ragadozóknak” – tette hozzá. Ezzel a döntéssel egységessé válik az online elkövetőkre és a szexuális zaklatást elszenvedőkre vonatkozó, kiterjesztő értelmezés, ha a gyerekeket önkielégítésre bírják rá.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×