Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Limnológiai Kutatóintézet

Bezöldült a Balaton – kiderült, mekkora a baj

Bezöldült a magyar tenger – mit kell tudni a cianobaktériumokról?

Itt a nyári meleg, a Balaton vizében megjelentek az első algatelepek. A tó hőmérséklete már meghaladta a 22 Celsius-fokot, ami kedvező feltételeket teremt a különféle algafajok elszaporodásához.

Ezek a mikroszkopikus élőlények ugyan természetes részei a tó ökoszisztémájának, de egyes típusok időnként tömegesen is megjelenhetnek, ilyenkor beszélünk algavirágzásról - írja a Sokszínű vidék.

Az algák – köztük a cianobaktériumok – a tél folyamán nyugalmi állapotban, az iszapban „alusszák álmukat”, majd a meleg és tápanyagban gazdag környezet hatására újra aktívvá válnak.

Idén különösen érdekes jelenséget figyeltek meg a kutatók: a tó keleti részén – például a Siófoki-medencében – az elmúlt évekhez képest jóval több az alga, míg a korábban produktívabb nyugati medencékben ez a növekedés mérsékeltebb volt – számolt be a Veol.

A Balatonnal foglalkozó limnológusok szerint ez változást jelent a tó korábbi mintázataihoz képest. Míg tíz éve a Keszthelyi- és Szigligeti-medencékben akár tízszer annyi algát is mértek, mint keleten, most a klorofill–a koncentráció – ami az algák mennyiségét jelzi – mindkét régióban 8–10 mikrogramm/liter körüli értéken mozog.

Ez bőven a WHO által meghatározott, egészségügyi szempontból kritikus 75 µg/l határérték alatt van.

A tóban most is megjelentek azok az algák, amelyek kifejezetten a nyári hónapokra jellemzőek: ilyenek például a fonalas szerkezetű, nitrogénmegkötő cianobaktériumok, mint a Dolichospermum vagy az Aphanizomenon fajok.

Ezek különösen szélcsendes időben képesek a vízfelszín közelébe tömörülni, gyakran látványosan „szétterülve” a strandok közelében. A zöldes, tejszerű vízfelszín helyi jelenség – egy kis szél vagy áramlás hatására a képződmény hamar eltűnik, de máshol újra kialakulhat.

A nyár eleji algavirágzások egyébként nem számítanak újdonságnak: hasonló intenzitású eseményt 2021-ben is tapasztaltak, akkor főként a nyugati medencékben. Idén viszont a ritkábban előforduló Dolichospermum lemmermannii faj vált dominánssá, amely kiszorította a korábban gyakori flos-aquae és spiroides típusokat.

A kutatók szerint a jelenséget a hét második felére várt enyhe hidegfront és szél várhatóan ideiglenesen visszaszorítja, de a nyár folyamán hasonló képződményekkel még többször is találkozhatunk.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×