Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a 4iG Csoport önálló holdingvállalata, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT), valamint az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (N7 Holding) előzetes megállapodást kötött Magyarország első állami és magántulajdonban lévő védelmi ipari holdingvállalatának létrehozásáról. A 4iG leányvállalata a két lépésből álló tranzakció keretében 75 százalék + 1 szavazatnyi többségi részesedést szerezhet az állami vállalat által újonnan alapított N7 Defence Zrt.-ben. Az érintett társaságokban lévő állami tulajdonrész apportként kerül majd az N7 Defence Zrt.-be, az egyes apportokhoz – többek között – a vállalatok tulajdonosi hozzájárulása is szükséges, az ügylet lezárását követően a kritikus infrastruktúra (ingatlanok, gyárak, üzemek) állami tulajdonban marad, a használatáért bérleti díjat fizetnek majd 4iG SDT tulajdonába kerülő N7 Defence Zrt. vállalatai. Az érintett vállalatok összesített értéke az N7 Holding által bevont nemzetközi tanácsadó becslése szerint 74,5–82,8 milliárd forint.

„A szerda esti bomba hír a tőzsdén is éreztette a hatását. Eléggé későn is nyitott ki a 4iG, annyi ajánlat volt, hogy az összepárosítás nehezen ment, végül a tegnapi 1738 forintos zárás után 1830-on nyitott, de volt már 1840 is az árfolyam. Figyelembe véve a 300 millió részvényt, ez 30 milliárdos felértékelés, holott a részletekről azért még keveset lehet tudni” – értékelte az ügyletet az InfoRádióban Korányi G. Tamás. A tőzsdei szakértő azt feltételezi, hogy ha 75-82 milliárdra értékeli az állam az eladó cégek értékét, akkor ennek a háromnegyede, 50-60 milliárd lenne a vételár. Azt is hozzátette, hogy ezt vélhetően hitelből finanszíroznák, ami nem lenne kiemelkedő teher, mert a 4iG csoportnak már így is ezermilliárd forintos az adósságállománya.

Korányi G. Tamás érdekes megoldásnak nevezte, hogy az infrastruktúra, amely 140 milliárdot ér, állami kézben marad a jövőben is, csak a cégek működtetéséről szól a megállapodás, az infrastruktúráért bérleti díjat kapna az állam, és megmaradna neki egy 25 százalékos tulajdonrész is a holdingban. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a beolvadó kilenc cég közül nincs mindegyik százszázalékos állami tulajdonban, hanem például Rheinmetallnak 51 százaléka van a Lynx harcjárműveket gyártó zalaegerszegi gyárban, vagy az Airbusnak 70 százaléka a gyulai helikoptercégben. „Ez azért érdekes, mert a Rheinmetall is 25 százalékos tulajdonnal bír a 4iG-ben, tehát a Rheinmetallnak a magyar hadiipar egészére gyakorolt befolyása ezzel tovább növekszik, ami nem biztos, hogy minden konkurens európai hadiipari cégnek, amely más cégekben érdekelt, tetszeni fog, pedig az ő hozzájárulásuk nyilvánvalóan szükséges az ügylethez” – magyarázta.

Korányi G. Tamás kitért Magyar Péternek az ügyletet elítélő posztjára, amelyben a Tisza Párt elnöke közölte, hogy kormányra kerülve semmissé tenné a szerződést, és azt is jelezte, hogy azonnali hatállyal eladja a tulajdonában lévő 4iG-részvényeket egy kivételével, hogy szimbolikusan azért részvényes maradjon.

„Én 35 éve tőzsdézek, de most először láttam olyat, hogy kifejezetten egy politikai szereplő, egy ellenzéki párt vezére eladásra buzdított, és kvázi megfenyegetett egy tőzsdei céget, hogy ha ez az ügylet létrejön, akkor az állam ezt visszacsinálja. Most ez történt. Egyelőre azt látjuk, hogy ha tényleg eladta az ígérete szerint, akkor jól járt, négy százalékkal drágábban adhatta el, mint korábban, de sok hatása ennek nincsen, mert a spekulánsok pillanatnyilag nagyobb fantáziát látnak az ügyletben, ezért inkább vesznek” – mondta a tőzsdei szakértő.

A nagy hadiipari ügylet hátterében Korányi G. Tamás szerint az állhat, hogy a kiépülő hadiipari kapacitások nagyobbak, mint amennyire a magyar honvédségnek szüksége van, ezért exportálni kell majd, és ebben, az üzleti döntésekben a 4iG vélhetően jobb, mint az állami tulajdonos. „Most már a harmadik minisztériumnál van tíz év alatt a hadiipari holding, láthatóan az állam nemigen tud mit kezdeni vele menedzserként” – vélekedett a szakértő.