Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Young couple is saving money for their new home.
Nyitókép: Photodjo/Getty Images

Alaptörvénybe kerül a magyar nők és férfiak biológiai neme, de a teremtési sorrend nélkül

Több fontos és nagy vitát kiváltó törvény az eredeti elképzeléshez képest módosítva került az Országgyűlés elé.

Hamarosan 15. alkalommal módosítja az Alaptörvényt az Országgyűlés. A kormánypárti képviselők által benyújtott javaslat szerint "az elmúlt években Európában és Észak-Amerikában egyre erőteljesebb tendenciák figyelhetők meg, amelyek alapvető, korábban magától értetődőnek gondolt, a társadalom alapszövetét érintő társadalmi és kulturális értékek és normák átalakítására törekednek."

A képviselők úgy fogalmaztak, hogy "a nyugati világban megfigyelhető tendenciák közé tartozik a hagyományos intézmények, például a család és a nemzeti identitás szerepének újraértelmezése, valamint az egyéni és közösségi jogok közötti egyensúly eltolódása. Ezek a változások gyakran politikai és ideológiai nyomásgyakorlással társulnak, amely a nemzetállami szuverenitás gyengítését eredményezheti."

Mint írják: Magyarország kiemelt célja, hogy megőrizze önazonosságát és biztosítsa, hogy társadalmi rendjének alapjai továbbra is a közösségek, ezen belül is a család és a nemzet érdekeit szolgálják.

A magyar társadalom történelmileg is erős közösségi alapokon nyugszik, amely megteremti az ország stabilitását és biztosítja annak fejlődését. Ennek megfelelően az Alaptörvény módosításával alkotmányos szinten kell meghatározni a társadalmi működés alapvető szabályait, megőrizve alapvető értékeinket a következő generációk számára - vélekednek az alaptörvény módosításának kezdeményezői.

Amennyiben a parlament elfogadja a tervezetet, alkotmányos jog lesz a készpénzhasználat, bekerül a jogszabályba a drogfogyasztás tilalma és lehetővé teszik, hogy a túlnépesedett települések megtiltsák a további beköltözéseket.

Az érintettek emberi méltóságának védelme érdekében a "fogyatékkal élő" kifejezést lecserélik arra, hogy "fogyatékossággal élő".

Az alaptörvény kimondja majd, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi vagy nő lehet. Ebből a mondatból azonban kikerült a teremtés sorrendjére utaló rész.

A módosításra vonatkozó javaslat szerint bekerül az alkotmányba, hogy az ügyészek szolgálati jogviszonya a legfőbb ügyész kivételével a 70. életévükig állhat fenn.

Hozzányúlnak a veszélyhelyzetre vonatkozó szakaszhoz is. Az eredeti elképzelés törölte volna az alaptörvényből azt a részt, amely szerint a kormány maximum 30 napra hirdethet veszélyhelyzetet, amit az Országgyűlés további 180 napra hosszabbíthat meg. A törvényalkotási bizottság viszont most úgy döntött, hogy a kormány mégsem határozhat egyedül erről.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a következőket mondta: "van egy veszélyhelyzet, amit a kormány el tud rendelni. El tudta eddig is, el tudja ezután is. A meghosszabbítás szabályain sem kívántunk semmiben változtatni. Egyetlen egy dolgot tartunk kívánatosnak, hogy a rendkívüli jogalkotási felhatalmazás parlamenti döntéshez kötődjön, ne kormányhoz. Tehát

ez egy rendkívüli jogrendi hatáskörkorlátozás.

Semmilyen más szándékunk nem volt, és én úgy gondolom, hogy ennek a szándéknak felel meg a szabályozás."

Módosul az a tervezet is, amely lehetővé teszi, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezőket megfosszák a magyar állampolgárságuktól, ha az illetők veszélyesek Magyarországra. Törölték azt a szakaszt, hogy ennek csak olyanokkal szemben lehet helye, akiknek másik állampolgársága nem az Európai Gazdasági Térség államához kötődik, valamint egyértelműsítették, hogy az eljárásban a köztársasági elnöknek nincs szerepe.

Az egyik előterjesztő Hende Csaba, a parlament alelnöke, aki szerint "az alaptörvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a más állam állampolgárságával is rendelkező – ide nem értve az európai uniós államok állampolgárait – magyar állampolgárnak a magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen."

Más fontos jogszabályok is az Országgyűlés elé kerülnek. Ilyen a drogtörvény szigorítása, a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvény, valamint a csecsemőgondozási, a gyermekgondozási és az örökbefogadói díj, továbbá a 30 év alatti, illetve a két vagy három gyermeket nevelő anyák új kedvezménye. Szerepel a témák között az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok módosítása és a bankjegykiadó automaták számának növelése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×