Infostart.hu
eur:
387.01
usd:
333.16
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: YouTube/Tihanyi Bencés Apátság

Befejeződött a tihanyi apátság felújítása

Sulyok Tamás köztársasági elnök azt mondta: a Tihanyi Bencés Apátság és annak 11. századi altemploma Magyarország megkülönböztetett szakrális helye.

Mi, magyarok ezer éve a Hargitától az Alpokig itthon vagyunk, nekünk Tihany két tornya ma is viszonyítási pont, akárcsak a Szent Korona tetején a kereszt - jelentette ki a köztársasági elnök a Tihanyi Bencés Apátság felújításának lezárása és a Királykripta megáldása alkalmából tartott ünnepségen szombaton.

Sulyok Tamás azt mondta: a Tihanyi Bencés Apátság és annak 11. századi altemploma Magyarország megkülönböztetett szakrális helye, I. András Árpád-házi király nyughelye, ahol immár tudományos vizsgálatokkal is igazoltan I. András és fia, Dávid herceg csontjai pihennek. Itt minden államiságunk kezdeteire emlékeztet - tette hozzá.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: kevesebb alkalmasabb hely van Tihanynál a szembenézésre a történelmünkkel és önmagunkkal.

Felidézte: I. András királyra a koronázásakor a mindössze néhány évtizedes Magyar Királyság vezetése várt, és a történelmi szövetség megerősítése a kereszténység és a magyarság között, hogy a nemzetnek reménye és jövője legyen.

Még jobban meg fogjuk becsülni hazánkat és helyünket a világban, ha megadjuk a tiszteletet az elődöknek és mindazoknak, akik a magyar szabadságért harcoltak, a magyar kultúrát építették, akik a Kárpát-medence tájainak evangelizációjára tették fel életüket, akik nemzedékeken át családjaik boldogulásáért fáradoztak - jelentette ki Sulyok Tamás.

A templomot alapító I. András uralkodásának 14 évéről szólva azt mondta, a király útját belső és külső háborúk kísérték végig: keresztényellenes pogánylázadás, Gellért püspök és társainak vértanúhalála, a német-római császári hadak többszöri betörése, véres csaták a Dunántúlon és a Vértesben, elsüllyesztett hajóhad Pozsonyban, egyházszakadás Róma és Konstantinápoly között.

Hozzátette: I. Andrásnak a veszedelmes idők ellenére volt ereje folytatni Szent István király művét, nem fordított hátat a fizikai és szellemi építkezésnek, bencés szerzeteseket hívott Tihanyba.

Beszédében Sulyok Tamás kiemelte: Magyarország államiságának kezdetei időben távol vannak tőlünk, de az alapokat jelentik. Az alapozás pedig nélkülözhetetlen nemcsak a ház, hanem a haza esetében is.

Ebben az alapozásban mi, magyarok Európa részeként, keresztény országként határoztuk meg magunkat - mondta. Hozzáfűzte: nem hódoltunk meg sem keletnek, sem nyugatnak, és akárhányszor letiportak minket, mindig visszaszereztük szabadságunkat.

Ragaszkodtunk nyelvünkhöz, kultúránkhoz, de értékeket vettünk át mások kultúrájából, és tisztelettel fordulunk feléjük is. Alapvetésünk, hogy békében élünk együtt más nemzetiségekkel - mutatott rá az államfő.

Az ünnepség alkalmából tartott misén Udvardy György veszprémi érsek azt mondta: az a hit, amely nem teremt kultúrát, nem hit. A Krisztusban megismert hit pedig megújulásra késztet - tette hozzá.

A misét és a Királykripta megáldását követően Mihályi Jeromos tihanyi perjel a magyar középkori történelem és építészet egyik legfontosabb, épségben megmaradt szent helyeként beszélt I. András király nyughelyéről.

Azt mondta: a kormány 7,2 milliárd forinttal támogatta a Tihanyi Bencés Apátság komplex felújítását, amelynek egyik, de történelmileg talán legfontosabb eleme volt a nagytemplom teljes rekonstrukciója.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×