Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Új eszközt kell már bevetni a Balatonnál a büdös víz miatt

Egyre gyakrabban okoz vízminőségi gondot a kékalga a Balatonon. A mesterséges intelligencia – hajódrónok és speciális mérőeszközök segítségével – megoldást hozhat a kellemetlen szagok és az algavirágzás ellen.

A Balatonon ismét problémát okoz a kékalga, amely olyan mértékben elszaporodott, hogy még az ivóvíz minőségére is hatással volt. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei most egy olyan mesterséges intelligencia által létrehozott algoritmust fejlesztenek, amely segíthet előre jelezni a kékalga-virágzást – írja a sonline.hu.

A kutatóintézet csapata a norvég NORCE Kutató Központ, valamint a spanyol Valenciai Egyetem szakértőivel fogott össze, hogy megoldást találjanak erre az egyre súlyosbodó problémára. Az algoritmus célja, hogy a kékalga terjedését még az előtt jelezze, hogy komolyabb gondot okozna, így megelőzhetők lennének az olyan kellemetlenségek, mint a víz szagának romlása.

A kutatók nem csupán elméletekre építenek, hanem folyamatos terepi mérésekkel dolgoznak. Az októberi mérés során egy hajódrónt használtak, amely különleges algaszondával volt felszerelve, s amely képes adatokat gyűjteni a kékalga mennyiségéről a Balatonban. A hajódrón olyan területeken is képes méréseket végezni, amelyek hagyományos hajóval nehezen megközelíthetők – így a tó legeldugottabb részeiről is fontos adatokat szolgáltat.

A kutatók számára óriási előnyt jelentett, hogy a hajódrón által gyűjtött adatok rövid idő alatt nagy mennyiségű információval szolgáltak. Még a Siófoki-medence közepén is pontos képet kaptak az algák mennyiségéről. A drón segítségével nemcsak a jelenlegi állapotot tudják felmérni, hanem a jövőbeli algavirágzásokat is képesek lesznek előre jelezni, ami kritikus fontosságú a vízminőség megőrzése szempontjából.

Ez a projekt azért is különösen izgalmas, mert a mesterséges intelligenciával kiegészített technológia lehetőséget ad arra, hogy a Balatonban történő változásokat még idejében felismerjék és beavatkozzanak, mielőtt a kékalga ismét hatással lenne az ivóvízre vagy a tó vízminőségére. A kutatás továbbra is folyamatban van, de az első eredmények biztatóak.

Az új mérési módszer jelentősen javíthat a Balaton vízminőségének védelmén, és hosszú távon megelőzhetőek az algavirágzásból adódó problémák.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet további fejlesztéseket is tervez ezen a területen, és remélik, hogy az algoritmus nemcsak a Balaton, hanem más hasonló tavak számára is hasznos lehet. A kutatás célja, hogy megmaradjon a tó tisztasága, a víz ne csak szép, hanem egészséges és fogyasztható is maradjon.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×