Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 24. szombat Salamon
Nyitókép: forrás: Speciálterv látványterv

Közel 390 milliárd forinttal száll be az állam az ország legköltségesebb Duna-hídjának építésébe

A megállapított összeget ütemezetten, több szakaszban használják majd fel a beruházáshoz.

Csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben a Mohácsra tervezett Duna-híd és az ahhoz tartozó úthálózat megépítéséhez szükséges pénz biztosításáról szóló rendelet - írja a 24.hu. A jogszabály szerint

a valaha volt legdrágább magyarországi Duna-híd büdzséjét 389,3 milliárd forintban határozták meg.

A pénz legnagyobb részét 2025 és 2029 között költik el, idén kétmilliárd, 2030-ban és 2031-ben százmillió-százmillió forintot használnak fel. A rendelet alapján Lázár János építési és közlekedési miniszter még 2024 folyamán elköltheti a beruházáshoz szükséges első kétmilliárd forintot.

A határozat kimondja, hogy a projekt felmentést kap a beruházási stop alól, ennek feltétele, hogy "a beruházás megvalósítása érdekében megkötésre kerülő vállalkozási szerződés hatályba léptetése úgy történjen meg, hogy azzal kapcsolatos teljesítés csak a 2025. évtől kezdődően merülhet fel".

Mint írják, júliusban az európai közbeszerzési lapban jelent meg a Mohácsi Duna-híd és az úthálózat dokumentuma az eljárás eredményéről, ebből derült ki, hogy június 21-én már megkötötték a szerződést. A nyertes pályázó a Duna Aszfalt lett, a cég bruttó 374 milliárd forintért vállalta a projektet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Olyan óriásira nőttek a hedge fundok, hogy már komoly veszélyt jelenthetnek a pénzügyi rendszerre

Olyan óriásira nőttek a hedge fundok, hogy már komoly veszélyt jelenthetnek a pénzügyi rendszerre

A hedge fundok bruttó piaci kitettsége már meghaladja a 40 ezer milliárd dollárt, és egyre nagyobb szerepet játszanak a részvények, az államkötvények és a devizák kereskedésében. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss jelentése szerint ezek a szereplők nyugodt időszakokban javítják a likviditást és segítenek kiszűrni az árazási hibákat, válság idején viszont a tőkeáttétel, a zsúfolt befektetési pozíciók és a befektetői pénzkivonások egymást erősítő eladási hullámot indíthatnak el. A kutatás több mint 25 ezer alap adatait felhasználva azt is bemutatja, hogyan gyűrűzhet át a stressz a nagybankokra, és milyen felügyeleti lépésekkel lehetne mérsékelni a kockázatokat. A befektetések témakörével mélyrehatóan foglalkozunk a Portfolio exkluzív Professional Investment Day konferenciáján, részletek és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×