Az állami események a reggel 8 órai zászlófelvonással kezdődtek meg a Kossuth Lajos téren, ezt ugyanott a tisztavatás, majd a Magyar Honvédség légi parádéja követte.
Katonai tiszteletadással felvonják a nemzeti lobogót az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepén az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2024. augusztus 20-án. MTI/Bruzák NoémiMTI/Vasvári TamásA huszár díszőrség díszmenete a tisztavatás után az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepén az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2024. augusztus 20-án. Az emelvényen Sulyok Tamás köztársasági elnök (b), Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b2), Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b3), Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (b4), Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök (b6) és felesége, Makrai Katalin (b5), valamint Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke (b7), Varga Zs. András, a Kúria elnöke (b8), Pintér Sándor belügyminiszter (b9), Tuzson Bence igazságügyi miniszter (b10). MTI/Bruzák Noémi
A zászlófelvonás és a tisztavatás után a Magyar Honvédség következett: a látogatók repülőgép- és helikopterkötelékek áthúzását és egyéni bemutatókat tekinthettek meg a Duna Lánchíd és a Margit híd közötti szakaszainál.
Az augusztus 20-i ünnepről az InfoRádió Aréna című műsorában Katona Csaba történész beszélt.
(A nyitókép a légiparádé főpróbáján készült.)
KezdőlapBelföldIlyen volt a légiparádé és a reggeli augusztus 20-i ünnepség - videó, galéria
Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.