A XII. kerületi Turul szobor története 2002-ben kezdődött. A Hegyvidéki Önkormányzat akkor tett közzé egy felhívást. Olyan helyi lakosokat kerestek, akiknek valamelyik családtagjuk elhunyt a második világháborúban, hogy az áldozat neve felkerülhessen a tervezett szoborra. A kerületi közgyűlés 2004-ben fogadott el egy határozatot az emlékműről, amelyre 1132 név került fel a kerületi polgároktól, a Budapesti Levéltártól és a Hadtörténeti Intézettől kapott lista alapján.

Az emlékmű Mitnyán György akkori polgármester döntésének köszönhetően egy turulmadár lett, amelynek tervét a Budapest Galéria jóváhagyta. Ez azonban évekig tartó vitát robbantott ki, mert a turul ugyan az első világháború után a hősies önfeláldozás jelképe lett, később azonban antiszemita szimbólummá vált. Erre hivatkozva, a baloldali vezetésű Fővárosi Közgyűlés nem támogatta a tervet.

Ennek ellenére és a hiányzó engedély dacára 2005. október 22-én a Böszörményi úton felavatták a Turul-szobrot. Per lett belőle a Demszky Gábor főpolgármester vezette fővárossal, de aztán 2006-ban Pokorni Zoltán lett a kerületi polgármester, aki kompromisszumos javaslattal állt elő. Indítványozta, hogy a Turult minősítsék át katonai emlékművé, a polgári áldozatoknak pedig készítsenek egy másikat.

A per mégis folytatódott, a szobornál demonstrációkat tartottak, az Országgyűlés pedig elfogadott egy törvénymódosítást arról, hogy az emlékművekről a településeknek és a kerületeknek van joguk dönteni.

2019-ben aztán kiderült, hogy a szobor talapzatán 17 nyilasgyilkos neve is szerepel, és az egyik Pokorni Zoltán nagyapja volt, akinek bűneiről addig a polgármester sem tudott. A névsort kijavították.

Pokorni Zoltán az idei polgármester-választáson már nem indult el. Utódja októbertől a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, Kovács Gergely lesz, aki a Partizán műsorában már a kampány alatt megígérte a szobor eltávolítását.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke és parlamenti frakcióvezetője a Tiktok-csatornáján azt üzente a megválasztott polgármesternek, hogy "a turul, a magyar eredetmondák legendás madara, a magyarság szimbóluma, ezért egyáltalán nem vicces gúnyrajzokat készíteni róla, egyáltalán nem mókás kigúnyolni a magyarság jelképeit. A szellemi elődei, az SZDSZ-esek ezt már korábban megpróbálták, nagyon nem jártak jól. És maradt még ebben a hazában és itt Budapesten is annyi magyar, hogy biztos lehetsz benne, hogy meg fogjuk most is védeni a turult".

Kovács Gergely megválasztott polgármester a Partizán műsorában reagált Toroczkai László nyilatkozatára, közölve, hogy Toroczkainak "nagyon furcsa gondolatai szoktak lenni nagyon sok témában", de nem gondolja, hogy a Mi Hazánk elnöke számítana ebben az ügyben. Mindazonáltal ő is látja, hogy ebből az ügyből lehet konfliktus.

"Azt gondolom, hogy megpróbálunk olyan megoldást találni, ami minél több embernek jó. Az önmagában, hogy a második világháborúban történteknek, vagy az áldozatoknak, vagy a kerületben történteknek legyen valamiféle emlékműve a XII. kerületben, ahol a nyilas mozgalom a legerősebb volt szinte az egész országban, hogy erről valahogy megemlékezzünk, szerintem rendben van. De hogy ezt egy turullal kell épp megtenni, az nincsen rendben, főleg egy ilyen történetű turullal. Nagyon sok emberrel beszéltem a kerületben, akiket ez nagyon bánt, és nagyon kevéssel, akinek ez örömet okozna. Tehát ha le tudjuk cserélni egy olyan másfajta szoborra, amelynek a mondanivalója valóban az, amit szeretne mondani, és nem egy turulmadárral emlékezünk a sok esetben zsidó származású áldozatokra, az szerintem egy logikus dolog" – fejtette ki Kovács Gergely.

Pokorni Zoltán leköszönő polgármester a Magyar Nemzetnek nyilatkozott az ügyről. Szerinte a turul nem emlékműve ma már semminek, sem a második, sem az első világháborúnak.

"Önmaga mementója; nem hiszem, hogy ez a legfontosabb kérdés. Különösen azok után, hogy hosszú-hosszú viták övezték a turul létét, a második világháborús emlékművet itt a Hegyvidéken, és szerintem nagyjából békés viszonyok alakultak ki e körül" – mondta.

Pokorni Zoltán egyébként legutóbb azt javasolta, hogy a szobor és környezete legyen emlékezettörténeti kiállítóhely, ahol mindenki megismerheti a turul mint szimbólum, valamint a hegyvidéki emlékmű történetét.