A Mol új hulladékbegyűjtési munkájáról, az új betétdíjas visszaváltási rendszer előkészítéséről, valamint az elektromos autózás és az autómegosztó szolgáltatások jövőjéről is beszélgetett Áder János korábbi köztársasági elnök Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában.

A Mol július 1-jétől átveszi a lakossági hulladék begyűjtését, kezelését koncesszió keretében. A koncesszió célja, hogy az eddigi 50 százalékkal szemben csupán a begyűjtött hulladék 10 százaléka végezze hulladéklerakóban.

Hernádi Zsolt elmondta, a Mol megkötötte azokat a szerződéseket, amelyek a begyűjtéshez szükségesek, az alvállalkozók többsége azok közül kerül ki, akik eddig is végezték ezt a tevékenységet.

Hangsúlyozta, hogy "amit ma csinálunk", az elképesztő pazarlás, hiszen a hulladék 50 százalékát "beássuk a földbe", amivel egyszer majd kezdeni kell valamit. Az uniós célkitűzés szerint a települési hulladék 65 százalékát anyagában kell hasznosítani és csak 10 százalék kerülhet a földbe (lerakóra), a maradék pedig energetikai hasznosításra kerül.

Olyan nyersanyagokhoz jutunk, amilyeneket eddig megvásároltunk, legyen az műanyag, fém, papír, ritka fém, nagyon ritka fém, ez pedig fontos eleme lehet a szuverenitásunknak is

- fűzte hozzá.

Áder János felvetette, hogy évente 5 millió tonna lakossági hulladék keletkezik, ezt kell begyűjteni, feldolgozni és újrahasznosítani. Hernádi Zsolt közölte: az újrahasznosítást részben a Mol végzi majd, részben eladják a nyersanyagot olyan cégeknek, akik ezzel foglalkoznak. Ez új technológiák magyarországi telepítését is igényli. Ez csak a Mol részéről legalább 185 milliárd forintos beruházást igényel.

Ugyanakkor

2024. január 1-jétől új feladat a betétdíjas rendszer bevezetése, vagyis meg kell teremteni annak a lehetőségét, a többi között automatahálózat kiépítésével,

hogy a lakosság egyszerűen beválthassa a betétdíjas csomagolást, legyen az PET-palack, üveg vagy sörösdoboz. Európa legtöbb országa ma már így működik, például a szomszédos Szlovákia is. Hat-nyolcezer gyűjtőpontot szerveznek, ami óriási logisztikai feladat Hernádi szerint.

Szó volt az elektromos hulladékok újrahasznosításáról, amelynek jobb hatásfoka óriási lehetőséget kínál, hiszen jelenleg ezeknek az egyébként nemes vagy ritka fémeket tartalmazó hulladékoknak csak mintegy egyharmadát gyűjtjük be. A begyűjtés és tisztítás után pedig

ki kell majd alakítani Magyarországon a tovább feldolgozás lehetőségeit, hogy ne a nyersanyagot adjuk el külföldre, hanem az újra feldolgozott hulladékból legyen érték az ország számára.

Hernádi elmondta, hogy növelni fogjuk a begyűjtés mértékét, és megvizsgáljuk, hogy milyen új technológiát hozzunk be és azonosítani fogjuk, hogy hol lesz érdemes piaci alapon a további feldolgozásba befektetni.

Áder János felidézte, hogy fontos uniós célkitűzés a közlekedés zöldítése, hiszen az felel a kibocsátás 20-25 százalékáért. Ugyanakkor az elektromos autók mellett engedélyezni fogják a szintetikus üzemanyaggal működő gépkocsik értékesítését is. Hernádi Zsolt kizártnak tartja, hogy 2035 után csak szintetikus üzemanyaggal működő robbanómotoros autókat lehet forgalomba helyezni. Ugyanis ez rettentő drága technológia. 2035 után több elektromos autó, több szintetikus üzemanyaggal közlekedő jármű lesz, de a növekvő mobilizációs igényeket csak a hagyományos robbanómotorok segítségével lehet kielégíteni - fogalmazta meg álláspontját.

A Mol Limo autómegosztási szolgáltatásról Hernádi Zsolt elmondta: ahhoz, hogy hosszú távon sikeres legyen, folytatni kell az egyeztetéseket a kormányzattal és önkormányzatokkal a közösségi autózás parkolási és szabályozási kérdéseiről.