eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Tarlós István főpolgármester beszédet mond a főváros és a Mol-csoport közötti stratégiai megállapodás aláírásán a Városházán 2018. június 15-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Tarlós István: nem dönthetnek laikusok a Lánchíd forgalmi rendjéről

A Lánchíd kapacitásának kiiktatása közlekedési káoszhoz vezet majd – fogalmazott egy lapinterjúban Tarlós István, aki szerint ennek eldöntését a budapestiekre hárítani „nevetséges”. A korábbi főpolgármester szerint érdemes lenne tisztázni az ügyeket a budapesti lakógyűlés körül.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Karácsony Gergely főpolgármester április 21-én jelentette be, hogy a Fővárosi Önkormányzat életre hívja az első „budapesti lakógyűlést”, amelyen a város működéséről és finanszírozásáról, valamint a Lánchíd felújításához való hozzájárulásról, és a megújult műtárgy forgalmi rendjéről kérnek döntést a fővárosiaktól.

Tarlós István a fentiek kapcsán a Magyar Nemzet nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a kérdésekbe állításokat fogalmaznak bele, miközben azok valóságtartalma kérdőjeles. „Ahhoz, hogy a kérdezősködés értelmet nyerjen, legkevesebb két dolog biztosan igaz kellene, hogy legyen. Az egyik, hogy a főváros valóban nettó befizetője-e az államnak. A másik pedig, hogy a Lánchíd-felújítás hatmilliárd forintos állami támogatásának automatikus folyósítási kötelezettsége jogi szempontból a valóságban fennálljon” – fogalmazott a korábbi főpolgármester, aki szerint ezek tisztázása nélkül értelmetlen az akció.

Megjegyezte továbbá, hogy a Lánchíd hatmilliárd forintos támogatása esetében

„úgy hírlik, van egy főpolgármester által is aláírt hivatalos irat, ami szabályozza a folyósítás feltételeit”, amit szerinte elő kellene venni,

hátha érdekelné annak pontos tartalma a közvéleményt. Kiemelte: az ő ciklusa idején volt egy megállapodás, ami értelmében azzal a feltétellel kapta volna meg – utólag – a hatmilliárdot a híd rekonstrukciójához, hogy 18 hónapon belül visszaáll a teljes közlekedés.

Karácsony Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában nemrégiben egyébként azt mondta: „a Lánchíd műszaki értelemben már 90 százalékban kész és nagyjából a költségek 80 százalékát a főváros már kifizette. (…) Van egy kormánydöntés arról, hogy a kormány hatmilliárd forinttal hozzájárul a Lánchíd felújításához. Ebből még egyelőre nem láttunk semmit, még támogatási szerződés sincs, sőt, van egy politikai vita arról, hogy a kormány mindenféle álindokokat megpróbál kitalálni annak érdekében, hogy ezt a pénzt miért ne adja oda. (…) A híd végleges forgalmi rendjéről a beruházás befejezése után kell dönteni.”

Tarlós István azt is közölte, hogy a Lánchíd autómentesítésének kérdésében elfogadhatatlan a főváros akaratos felelősség hárítása. „A megállapodásban foglaltaknak van persze jelentősége, de attól függetlenül itt egy nyilvánvaló szakmai kérdésről van szó. Marxi magasságokba emeli a főváros indoklását, hogy a saját maguk (BKK) által készített szakvéleményre támaszkodik” – fogalmazott.

Szerinte az autómentesítést olyan állapotra kalkulálják, mikor az összes többi budapesti Duna-híd működik, viszont a Lánchíd után fel kell újítani a Petőfi, majd ezt követően az Árpád hidat. Vagyis ezeket egymást követően hosszú évekre le kell zárni – mutatott rá. „Akkor pedig a Lánchíd kapacitásának kiiktatása közlekedési káoszhoz vezet majd.

Ennek a felelősségét laikusokra hárítani nevetséges.

Ez nem demokrácia, hanem dilettantizmus, amit ajándékként tálalnak a gyanútlan szavazóknak.”

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×