Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 173. évfordulója alkalmából az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2022. október 6-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Ebben a ciklusban nem – Gulyás Gergely beszélt az Országház felújításáról

A Steindl Imre-program vezetője után a kormány egyik államtitkára is tisztázta: eddig csak az épület felújításáról és a sok évig tartó előkészítéséről született határozat. A munkákat ebben a parlamenti ciklusban biztosan nem kezdik el.

Az Országház fontos szimbólum, de nem egy megélhetési válság idején kellene félmilliárd forintot elkülöníteni az épület belső felújításának előkészítésére – mondta a parlament plenáris ülésén a DK-s Arató Gergely.

Hangsúlyozta: a műemlékek karbantartása lényeges szempont, de pár évet lehetne várni, míg a kormány által előidézett gazdasági válság, szociális katasztrófa, környezeti katasztrófa, rezsiválság, élelmiszerválság megoldódik. Ebbe beletartozik a fűtés biztosítása az idősotthonokban, az iskolákban és a szociális intézményekben.

A kormány még nem döntött az Országház felújításáról – tisztázta válaszában Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára.

"A kormány nem arról döntött, hogy a parlament felújítását kezdi meg,

hanem annak a munkának az előkészületét, ami lehetővé teszi egy 120 éves épület felújítását" – mondta.

Szerinte ez akkor történhet meg, ha a brüsszeli szankciókat nem támogatják tovább, és Magyarország megkaphatja az őt megillető forrásokat. Megjegyezte: nem csodálja, ha Arató Gergely szembemegy ezekkel az intézkedésekkel, ugyanis ő államtitkára volt azoknak a kormányzatoknak, amelyek sem a műemlékek, sem pedig a piaci beruházások tekintetében "semmit nem tettek le az asztalra".

2026-ig hozzá sem nyúlnak az Országházhoz. Az épület felújításának kiemelt beruházássá nyilvánítása csupán az évekig tartó előkészítés első lépése, és az sem biztos, hogy a kormány úgy dönt, hogy belevág a rekonstrukcióba – ezt korábban a Steindl Imre Program vezetője, Wachsler Tamás mondta az InfoRádióban.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a november 9-i Kormányinfón elmondta: az épületben bizonyos technikai, biztonsági berendezések több mint százévesek. A felújításra egy ciklust majd rá kell szánni, de nem ez lesz az. "Ha a felújítási tervek elkészülnek, előrébb leszünk ebben a kérdésben" – jelentette ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×