eur:
395.03
usd:
365.46
bux:
65440.33
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Varga Mihály elmondta, hogy a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak. Mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2).
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Elemzők az Arénában: "Az ellenzék épp a saját dolgát nehezíti"

Virág Andrea (Republikon Intézet) szerint az ellenzék dolga lenne tematizálni a közbeszédet a nehéz gazdasági helyzetről. Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet) szerint pedig a 2024-ben együtt tartandó önkormányzati és EP-választás kampánya nem fogja eltakarni az ellenzék rossz állapotát.

A gyenge forintnak nem lesznek belpolitikai következményei - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.

"A forintárfolyam egy elitprobléma abban az értelemben, hogy elég kevesen gazdálkodnak euróban. Épp azt néztük a Nézőpont Intézetnél, hogy a felnőtt magyarok 10-15 százaléka mondta azt, hogy külföldre utazna. Számukra lesz az árfolyam közvetlen hatású. Szerintem maga az árfolyam nem, de minden gazdasági nehézség és az áremelkedés is a napi politikai közbeszéd meghatározó témája lesz" - mondta.

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint pedig

az ellenzéki pártok dolga lenne, hogy a nehéz gazdasági helyzettel tematizálják a közbeszédet.

"A kormány háborús inflációról beszél, de magas volt az infláció már jóval a háború előtt is, mégsem látjuk, hogy ez visszaköszönne a pártpreferenciákban. Tehát ahhoz, hogy ez valamiképp visszaköszönjön a pártok támogatottságában, az ellenzéki pártoknak össze kellene kapniuk magukat, mert maguktól ezek a témák politikai akarattá nem tudnak formálódni" - értékelt Virág Andrea.

Az ellenzéki pártok a tematizációs tétlenség mellett mással is megnehezítik a saját dolgukat a szakértő szerint; ha 2024-ben, az egy napra tervezett EP-választáson külön, míg az önkormányzatin együtt indulnak.

"Nem gondolom, hogy másról szólna ez a döntés a kormánypártok részéről, mint az ellenzék dolgának megnehezítéséről, de az ellenzék a kettős döntéssel önmagát is nehéz helyzetbe hozza. Egyszerre kampányolni a saját pártlista mellett, miközben egy adott településen, kerületben a másik jelöltjét, az együttműködést erőltetni, az borzalmasan nehéz helyzet. És ez csak a technikai része, nem beszélve a tartalmiról. Megint belekerül az ellenzék egy olyan helyzetbe, amelyben hosszan kell gondolkodnia és vitatkoznia, hogyan induljon egy ilyen választáson. Amíg ezek a technikai kérdések nem dőlnek el, nem tudnak tartalmi kérdésekkel, szavazatszerzéssel foglalkozni. A Fidesz ebben hosszú ideje ügyesen manőverezik, hogy az ellenzék ne tudjon a politizálás tartalmával foglalkozni" – ecsetelte Virág Andrea.

Szerinte kulcsfontosságú, hogy minél hamarabb legyen végleges döntés a stratégiáról az ellenzéki oldalon, és haladjanak azon az úton tovább.

Mráz Ágoston Sámuelnek jobb a véleménye a választási rendszerről, de nem vitatja, hogy a Fidesz "nem a saját érdekével ellentétesen" változtatja a szabályokat, de a helyzetből csak az egyértelmű, hogy az ellenzék rossz állapotban van.

"Nem a választási rendszer miatt, hanem önmagában van rossz állapotban az ellenzék.

Ezt a választási rendszer 2024-ben majd nem engedi eltakarni. Tegyük hozzá, egyik választás sem olyan lesz, hogy abból kormánalakítási kötelezettség, illetve országirányítási feladatok származnak. Úgymond a politikai tétje alacsonyabb" – részletezte.

Az InfoRádió Arénájában az elemzők arról is beszéltek, hogy a Demokratikus Koalíció frakciójának létszáma nőhet egy új szabályozás következtében – könnyebbé válik az átjárás, nem kell függetlenként fél évet "dekkolni" –, de frakciót megszűnési veszély nem fenyegeti.

"A DK-frakció nőni kezd, relatív befolyása növekszik. Van egy olyan szabály, hogy 3 fő alá nem csökkenhet egy frakció létszáma, de akár az is lehet, hogy csökken a frakciószám" - mondta Mráz Ágoston Sámuel, megjegyezve, hogy anyagi érdek sem fűződik már frakció fenntartásához a szabályok változásával, csak presztízs.

Virág Andrea egyelőre nem látja a veszélyét frakció megszűnésének, látva, hogy ahonnan a DK átcsábíthat politikusokat, azon frakcióknak mekkora a létszáma. Ugyanakkor azt látja, a Jobbikból történhetnek még kilépések, mivel az új pártelnök, Gyöngyösi Márton és a frakcióvezető-expártelnök Jakab Péter irányvonala nem egyezik, mégis a mozgás innen nem a DK felé történhet, inkább a Momentum és az LMP irányába. Ez utóbbiről Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedik,

egyáltalán nem biztos, hogy a Momentum vagy az LMP kér abból a Jobbikból, amely nem igazán hozott szavazatot az ellenzéki összefogásba

április 3-án.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×