Gyöngyösi Márton úgy véli, hogy baloldali összefogásnak biztosan lesz aktualitása, mert a következő választásra is a Fidesz fogja írni a szabályokat, és ezért rá lesznek kényszerítve arra, hogy valamilyen együttműködés legyen az ellenzéki pártok között. Most viszont mindenkinek újjá kell építenie a saját bázisát – tette hozzá a Jobbik nemrégiben megválasztott új elnöke, aki arra készül, hogy megteremtse „az Európa-párti, nemzeti konzervatív politizálás feltételeit”, megmutatva, hogy van létjogosultsága a valódi nemzeti és a valódi konzervatív politizálásnak Magyarországon.

A korábbi hasonló próbálkozásokat – Pálinkás József, Gémesi György, de akár Márki-Zay Péter részéről – nem gonolná komoly szerveződésnek. Mint azt az Indexnek adott interjúban kiemelte, a Jobbik az egyetlen párt, ami végigment a néppártosodás útján, 12 éve a magyar közélet része, rendelkezik programmal, és egy világos elvi nyilatkozattal. Szerinte ebben a Fidesz és szatellitpártja, a Mi Hazánk sem konkurencia, ők lényegesen jobbra vannak ettől a pozíciótól, és ezt a vákuumot a Jobbiknak kell „belaknia”.

A Jobbik-elnök meglátása szerint az ellenzéki oldalon az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy két fő gondolat van: az egyik szerint a Fidesz túl erős, nem lehet legyőzni, ezért apátiába süllyed az ellenzék. A másik szerint ki kell egyezni a rendszerrel, és a Fidesz által megteremtett térben kell túlélni. Gyöngyösi Márton mindkettőt tévesnek tartja, mert előbbi letargiát okoz, utóbbi meg „árulást”.

Pártja legfontosabb feladatának tehát azt tarja, hogy hitet és reményt adjon, hogy a rendszert meg lehet dönteni, csak valós alternatívát kell kínálni.

Azt, hogy helyet fogltak az Országgyűlésben, nem gondolja kiegyezés a rendszerrel, hiszen, mint mondta, ez teremt keretet arra, hogy a szakpolitikák vonatkozásában felvillantsák az alternatíva lehetőségét. „Nem a Fidesz által teremtett keretek között kell játszani, de a parlamentarizmus keretét nem a Fidesz teremtette, ők beszűkítették, majd a mi feladatunk lesz ezt szélesíteni” – fogalmazott.

Az április 3-i ellenzéki kudarc elsődleges okát egyébként abban látja, hogy a véghajrában nem volt közös kampány, hat plusz egy kampány volt, a hat párté és a miniszterelnök-jelölté. Az előválasztáson pedig az, hogy nem fektették le megfelelő módon az előválasztás feltételeit, bizonyos kockázati tényezőket nem iktattak ki – tette hozzá. Kiemelte: abban komoly kockázatot lát, ha nem kizárólag pártok mérettetik meg magukat egy választási kampányban. Szerinte

le kell számolni azzal az illuzióval, hogy lelkes civilek képesek önállóan egy olyan térben sikeresen megmérkőzni, amely a pártok szabályai szerint működik.

Úgy gondolja, hogy bár Márki-Zay Péter megnyerte az előválasztást, de a választási kampányban nem sikerült megértenie, hogy a politikának vannak vastörvényei, és nem véletlenül szerveződnek pártokba azok az emberek, akik politizálni szeretnének. A jövőre nézve azt mondta, hogy nagyon nehéz lesz olyan embert találni, akit az összes párt elfogad. Márki-Zay Péter és a Jobbik viszonyat illetően pedig közölte: kár lenne letagadni, voltak problémák.

Gyöngyösi Márton a terjedelmes interjúban arról is beszélt, hogy szerinte Jakab Péter az előválasztás második fordulójába is azért nem jutott be, mert elhibázott volt a kampány, vagyis

hiba volt összetéveszteni a közösségi médiában könnyen megszerezhető népszerűséget a támogatottsággal.

Hangsúlyozta: az előválasztási kampányban át kellett volna gondolni, hogy az ellenzéki pártok körében kikkel érdemes szövetségre lépni és pólust képezni. Szerinte ilyen a Momentum és az LMP, ami a Jobbikhoz hasonlóan a rendszerváltás utáni pártok körén kívül van, még akkor is, ha más ideológiai vonalat is képviselnek, viszont korrupciótól mentesek és XXI. századi módon gondolkodnak. Hozzátette: a pólusképzés az előválasztáson személyi ellentéteken csúszott el.

Arra a kérdésre, hogy Jakab Péter marad-e a frakcióvezető, azt mondta: hogy ő kongresszuson mindenkinek békejobbot nyújtott, és azt kérte, hogy simítsák el a konfliktusokat, ne egymással, hanem a szavazóinkkal foglalkozzanak. Ebben a munkában számít a párt képviselőire, a frakcióvezetőre, az elnökségi tagokra és minden párttagra.