eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Budapest, 2019. február 23. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Duna-parti székháza homlokzatának részlete. Friedrich August Stüler tervezte és 1863-ra készült el. Az épület szobrait és oszlopdíszeit Emil Wolf, Ybl Miklós és Gerenday Antal készítette.  MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Nyilvános a rangos akadémiai minősítést elnyert tudományos műhelyek listája

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek. Az erről szóló okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

„A tudományos kutatás minőségének és eredményességének feltétele a kutatást végző intézmények, intézetek, kutatócsoportok teljesítményének, a nemzetközi normákhoz igazodó rendszeres értékelése” – olvasható az MTA 192., rendkívüli közgyűlése által 2019 decemberében 93 százalékos többséggel elfogadott, megújult akadémiai küldetésben.

Új fejezet a tudományos teljesítmény értékelésében

A Magyar Tudományos Akadémia már évtizedek óta egyfajta minőségbiztosítási feladatot lát el, amikor az MTA doktora címmel ismeri el az egyéni tudományos kiválóságot. Bár kutatóhálózatát elveszítette, az továbbra is egyértelmű, hogy az Akadémia megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa a hazai kutatói közösségnek. Ezt a szerepét erősítette, egyúttal új fejezetet nyitott a magyar tudományos teljesítmények értékelésében, amikor 2021-ben, Freund Tamás, az MTA elnöke kezdeményezésére – a tudományos kiválóság elismerését kiterjesztette a tudományos intézményekre is a Kiváló Kutatóhely minősítés létrehozásával – olvasható az MTA közleményében.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megalapításával a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek reális perspektívát, az érdeklődő hazai és külföldi döntéshozóknak objektív helyzetképet, a hazai tudomány kiválóságában érdekelt társadalomnak pedig tájékozódási lehetőséget kíván biztosítani az Akadémia. A minősítés öt évig érvényes, és az Akadémia által kiírt kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a minősítés birtoklása. Az Akadémia által adott minősítés minden bizonnyal hazai és nemzetközi elismertséget hoz majd az azt elnyerőknek – teszik hozzá.

Az értékeléshez szükséges minősítés szempontjait az MTA Elnökség által felkért a „Magyar Tudományos Akadémia által Kiválónak Elismert Kutatóhely”, vagy rövidebben az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés adományozását előkészítő, pályázatokat értékelő elnökségi bizottság dolgozta ki.

A minősítés szempontjai

A Bizottság a következő szempontok alapján javasolta odaítélni a kiváló minősítést:

  • A pályázó szervezeti egység kutatóinak kiválósága (életmű alapján);
  • A kutatóhely elmúlt 5 évben született, önértékelés alapján legkiválóbbnak minősített tudományos műveinek kiválósága;
  • A kutatóhely elmúlt 10 évben publikált műveinek kiválósága;
  • A kutatóhely pályázati eredményességének kiválósága;
  • A tudományos utánpótlás nevelésének kiválósága;
  • A kutatóhely működésének kiválósága;
  • A kutatóhely innovációs és fejlesztési tevékenységének kiválósága.

A Kutatóhelyeket Minősítő Tanács (KMT) néven felállított elnökségi bizottság 11 tagját a tudományos osztályok delegálták.

A KMT elnöke: Hunyady László, az MTA rendes tagja, tagjai: Acsády László, az MTA levelező tagja, Bálint Csanád, az MTA rendes tagja, É. Kiss Katalin, az MTA rendes tagja, Kamarás Katalin, az MTA rendes tagja, Keserű György Miklós az MTA levelező tagja, Kovács Melinda, az MTA rendes tagja, Monostori László, az MTA rendes tagja, Stipsicz András, az MTA levelező tagja, Völgyesi Lajos, az MTA levelező tagja és Vörös József, az MTA rendes tagja.

Az MTA elnöke által meghirdetett, az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére beadható pályázat beadási határidejéig – 2021. június 14-ig – 114 érvényes pályázat érkezett be. A pályázatok értékelése – a tudományos osztályok által javasolt anonim bírálók, az MTA tudományos bizottságai és osztályai, valamint a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács közreműködésével történt.

Az MTA Alapszabályának megfelelően a minősítés odaítélésére vonatkozó javaslatot a KMT készítette elő, és arról az MTA Elnöksége döntött.

Az elnökség döntését követően a pályázat eredményéről és a KMT munkájáról a KMT elnöke tájékoztatást adott a Közgyűlés számára. Ezt követően – az MTA doktori oklevelek átadásához hasonlóan – ünnepélyes keretek között adják át a minősítést tanúsító okleveleket az MTA Kiváló Kutatóhely elismerést a tudományos műhelyek képviselőinek.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést elnyert tudományos műhelyek listája ide kattintva olvasható.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzését igazoló oklevelek ünnepélyes átadását május 4-én 15 órától közvetítik az MTA YouTube-csatornáján.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A gépi tanuláson (machine learningen) alapuló alkalmazások és szolgáltatások már átszövik mindennapjainkat, elég csak a különböző streaming szolgáltatók ajánlórendszereire vagy az okostelefonunk arcfelismerésére gondolni. Ennek adott extra löketet a ChatGPT-t is meghajtó GPT-3 és hozzá hasonló transformer alapú modellek megjelenése, ami széles körben is a felhasználók kezébe adta a folyékonyan kommunikáló algoritmus élményét. Miképp segíthetnek a nagy nyelvi modellek az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételében? Erről tart előadást április 23-ai AI in Business rendezvényünkön Ignácz Péter a KPMG managere. 

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×