INFORÁDIÓ
2022. június 29. szerda
Péter, Pál

búvár

tragédia

jósvafő

kossuth-barlang

magyar barlangi mentőszolgálat

Búvártragédia: emberileg és technikailag is extrém volt a mentési munka – részletek

Búvártragédia: emberileg és technikailag is extrém volt a mentési munka – részletek

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt

Felszínre hozták annak a búvárnak a holttestét, aki április 3-án halt meg a Kossuth-barlang egyik vízzel elöntött részén, az úgynevezett Reménytelen-szifonban. A 42 éves Mede Márton nemzetközileg is jegyzett sportbúvár, barlangi búvár és barlangkutató, a Hableány-hajókatasztrófa utáni mentés egyik hőse volt. Halálát egy beomlás okozhatta. Az esetről Gruber Pétert, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat Gömör-Tolnai Területi Egységének vezetőjét, a mentés barlangi szakaszának akcióvezetőjét kérdeztük.

A Kossuth-barlang Jósvafő község határában nyílik, a Nagy-Tohonya-forrás felett. Jellegét tekintve forrásbarlang, amiből a karsztvíz a felszínre jut, vagyis vizes-patakos barlang. Fő járatát tektonikus hasadékok jellemzik, amik miatt ez általában szűk és nehezen járható. Ráadásul a belső részén kialakult egy nagyon hosszú tó is, ahol csak drótkötél hidakon tudnak a barlangászok közlekedni. A szárazon járható barlang végén egy szifon – olyan barlangszakasz, amit teljes egészében víz tölt ki – található, nevezetesen a Reménytelen-szifon, amit kizárólag búvárfelszereléssel lehetséges átúszni – magyarázta Gruber Péter.

A Magyar Barlangi Mentőszolgálat Gömör-Tolnai Területi Egységének vezetője egyetértett azzal, hogy a Reménytelen-szifon elnevezés már önmagában arról árulkodik, hogy egy nagyon veszélyes helyről van szó. „Nagyon-nagyon sokan próbálkoztak a szifon átúszásával, és tulajdonképpen mind azt mondták, hogy ez egy reménytelen hely, így aztán innen ered a név” – fogalmazott.

A szifont, ahol egyébként 1997-ben már történt egy tragikus búvárbaleset, végül is a 2000-es évek elején az Amphora Búvár Klub búvárai kezdték el újra kutatni, és szisztematikus merülésekkel szakaszosan tárták föl a 145 méter hosszú, 33 méter mélyre levezető víz alatti barlangjáratot, amit végül sikerült is átúszniuk. A Reménytelen-szifon egy belső levegős kisebb terembe vezetett, ami az Apáink-terme nevet kapta, ahonnan egy újabb, az úgynevezett kettes szifonon néhány évvel ezelőtt tudtak túlúszni, illetve akkor érték el az Amphora búvárai. Ott olyan szűkületet találtak, amelyről sokáig azt mondták, hogy lehetetlen továbbmenni – ismertette Gruber Péter.

Mede Márton, aki egyébként nagyon tapasztalt búvár volt, a tragédia napján erre a helyre, tehát a kettes, illetve a hármas szifonba merült le. A szakember megjegyezte, a barlangi búvárok víz alatti közlekedését úgynevezett vezető kötelek segítik, amik természetes kikötési pontokhoz vagy levert cölöpökhöz vannak rögzítve. Mede Mártonnak aznap annyi volt a feladata, hogy valamivel továbbússzon az addig ismert legutolsó ponton, és elhelyezzen egy újabb cölöpöt, amit meg is tett. Sajnálatos módon viszont bekövetkezett egy víz alatti omlás, ami vagy elérte őt, vagy elzárta részben előle a kivezető járatot.

„Pontosan nem tudjuk, hogy mi történhetett” – tette hozzá a mentés barlangi szakaszának akcióvezetője.

Forrás: Magyar Barlangi Mentőszolgálat
Forrás: Magyar Barlangi Mentőszolgálat

A jósvafői Kossuth-barlangban április 3-án eltűnt barlangi búvár utáni kutatás, megtalálása, felszínre hozatala és a művelet technikai biztosítása rendkívüli körülmények között történt. A barlangi búvárok mind emberileg, mind technikailag extrém körülmények között végezték munkájukat. Merüléseiket rendkívüli módon megnehezítette az, hogy komoly mélységekben hosszú időn át dolgoztak, rettenetesen szűk és kanyargós járatokban, néha értékelhető látótávolság nélküli vízben – olvasható a BMSz oldalán.

Gruber Péter ismertetése szerint a mentés során a merüléseket az Amphora búvárai végezték, de mellettük a Magyar Barlangi Mentőszolgálat, a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat, a Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesülete, valamint a Rozsnyói Barlangkutató Klub tagjai. Összesen 68 fő vett részt a mentési munkálatokban, kiszolgálva a búvárok merüléseit, biztosítva minden szükséges felszerelést – búvárpalackokat, ruházatot, stb. – barlangon belüli szállításával. Kiépítettek továbbá egy kommunikációs rendszert annak érdekében, hogy folyamatos telefonösszeköttetést lehessen fenntartani a barlang különböző pontjaival, így folyamatosan nyomon tudta követni a felszíni mentésirányítás a barlangon belüli mozzanatokat, eseményeket – számot be a történtekről érdeklődésünkre a Magyar Barlangi Mentőszolgálat Gömör-Tolnai Területi Egységének vezetője.

Forrás: Magyar Barlangi Mentőszolgálat
Forrás: Magyar Barlangi Mentőszolgálat

A három hazai szervezet barlangi mentőiből összeállított 50 fős csapat vasárnap délelőtt szűk 3 óra alatt hozta ki speciális hordágyon az elhunyt búvárt a száraz lábbal járható végponttól.

A Magyar Barlangi Mentőszolgálat történetének leghosszabb mentőakciója 7 kutatással és kimentéssel töltött nap után végül április 7-én, vasárnap ért véget Mede Márton földi maradványainak a felszínre hozatalával.

„A szerencsétlenül járt 42 éves búvár több évtizedes sport- és barlangi búvár, valamint szintén évtizedes barlangkutató múlttal rendelkezett. Mede Marci motorja volt a Kossuth-barlang kutatásának is, részese volt az elmúlt bő tíz év sikeres feltárásainak. Elvesztése egyelőre felfoghatatlan vesztesége közösségünknek” – fogalmaznak a barlangi mentők.

További részletek a MBSz oldalán olvashatók.

Nyitókép: Magyar Barlangi Mentőszolgálat

Kapcsolódó hang

Búvártragédia: emberileg és technikailag is extrém volt a mentési munka – részletek
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018