Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Senior male doctor wear protection face mask talking with patient in clinic office
Nyitókép: Inside Creative House/Getty Images

Drasztikus változás a táppénznél

Rengeteget voltunk betegek: megugrott a táppénzkifizetés a pandémia miatt.

Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) pénzbeli ellátásaira 2021-ben 780 milliárd forint volt az előirányzat, de 835 milliárd forint volt a valós kifizetés, amit hétszázalékos emelkedésnek felel meg – írja a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján a vg.hu.

Egy évvel korábban, 2020-ban 728,4 milliárd forint az előirányzat, végül 748 milliárd forinttal zárták, akkor 2,8 százalékkal költöttek többet. Az E-alap pénzbeli ellátásai közé tartozik

  • a csecsemőgondozási díj
  • a táppénz
  • a gyed
  • az örökbefogadói díj
  • a rokkantsági ellátások

Egy év alatt 2020-2021 között 14,5 milliárd forinttal nőtt a táppénzkiadás – derül ki a MÁK adataiból. Tavalyi év januárja és decembere között a táppénzköltések 11 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési előirányzatot és 171,2 milliárd forinton zártak. Egy évvel korábban 149,2 milliárd forint volt ugyanezen a költségvetési soron, de 2020. januárja és decembere között 156,7 milliárd forint fizetett ki a MÁK a betegállományban lévőknek. A pandémiamentes 2019-ben 133 milliárd forintot fizettek ki a betegállományban tartott munkavállalóknak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi év első 11 hónapjában összesen 757,2 ezren nem tudtak valamilyen betegség miatt dolgozni, 2020 januárja és decembere között összesen 855 ezer táppénzes beteg volt, a legtöbben decemberben dőltek ki a munkából, akkor több mint 105 ezren nem tudtak dolgozni.

Az E-alapból, a kisgyermekek után járó gyedre 2021-ben az előirányzat 233,3 milliárd forint volt, de végül 248,5 milliárd forintot fizettek ki a kicsik után, ami 6,5 százalékos emelkedést jelent. 2020-ban ugyanezen a soron 215,8 milliárd forintot terveztek, majd 228 milliárd forint teljesült, ami 5,7 százalékos többletet jelentett.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×