INFORÁDIÓ
2022. január 24. hétfő
Timót

kásler miklós

koronavírus

járvány

halottak

fertőzések száma

emmi

pandémia

járványhullám

Kásler Miklós: naponta 200 ember halhat meg az ötödik hullám csúcsán

Kásler Miklós: naponta 200 ember halhat meg az ötödik hullám csúcsán

Elkezdődött Magyarországon a koronavírus-járvány ötödik hulláma, és ha nem jön újabb mutáció, valamint nem nő jelentősen az átoltottság, akkor a csúcsán 13 ezer is lehet a napi fertőzések száma, 8-9 ezer kórházban ápolttal – mondta az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Még mindig nem ért teljesen véget a negyedik hullám – fogalmazott Kásler Miklós, aki részletesen ismertette az adatokat.

A negyedik hullám alkalmával, tehát az elmúlt év szeptember 7-e és az idei év január 3-a között 456 ezer magyar fertőződött meg, akik közül 17 ezren szorultak kórházi kezelésre.

A kórházba kerültek 60 százaléka nem részesült oltásban, 40 százalékuk azonban igen.

1850 személyt kellett intenzív osztályon kezelni, közülük 70 százalék nem volt oltott, és 30 százalék vette fel a vakcinát. A 450 ezer fertőzöttből 9485 ember hunyt el, ami 2,1 százalékos halálozási arányt jelent, szemben a megelőző hullámokkal, ahol ez az arány majdnem 4 százalék volt.

Az emberi erőforrások minisztere hozzátette, hogy a lecsengés fázisában vagyunk, nagyon meredeken csökkennek a különböző paraméterek, és január végérére az új fertőzöttek száma gyakorlatilag megszűnik, rendkívül alacsony lesz. A kórházi rendszer megterhelésére ugyanez az időpont február legeleje, ami vonatkozik a géppel lélegeztetett betegekre is. A halálozás minimalizálódása körülbelül februártól várható – fogalmazott a tárcavezető.

Kásler Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy számos olyan körülmény van, ami figyelmet érdemel, és meghatározza azt, hogy mi vár ránk. Emlékeztetett, hogy három komoly klinikai vizsgálat indult Magyarországon. Ezek közül az egyik egy epidemiológiai vizsgálat volt, ami 2021 januárja és májusa között beoltott 3,7 millió ember adatait dolgozta fel. Ennek konklúziója az, hogy a két oltás abban az időszakban a fertőzéssel szemben 69-89 százalékos védelmet adott, a halálozás ellen 88-98 százalékot. Ez mind az öt vakcinára egyértelműen vonatkozik.

Elindultak az immunológiai vizsgálatok is, ugyanis állandóan csak az ellenanyag szintekről szólt a „fáma”, holott az immunitásnak két komponense van: a humorális, tehát az ellenanyagok szintje, emellett pedig a sejtes immunitás, amit viszont nagyon sok paraméter alapján lehet megállapítani, feltehetően ezért nem nagyon végeztek ilyen jellegű vizsgálatot – magyarázta az emberi erőforrások minisztere.

Előbbieket illetően Kásler Miklós elmondta: az első oltás után – mind az 5 vakcina esetében – az ellenanyagszint egy hónap alatt csak csekély mértékben nőtt, majd a második oltás után – szintén egy hónapot követően – nagyon jelentősen megemelkedett, ami aztán fokozatosan csökkenni kezdett, és nagyjából a negyedik hónap után már több tíz százalékkal, a hetedik hónapra pedig szinte teljesen lenullázódott. Mindez azt jelenti, hogy ha az ellenanyagok szintjét vesszük alapul, akkor a harmadik oltást a 4-6. hónap között el kell beadni. A harmadik vakcina rendkívüli mértékben megemeli az ellenanyagszintet, ami aztán hosszú időn keresztül fennmarad – hangsúlyozta a tárcavezető.

Amennyiben a sejtes immunitást nézzük, akkor azt lehet tapasztalni, hogy az első oltás után egy hónapon belül jelentős a sejtes immunitás növekedése, két hónappal később éri el a maximumot, és csak a hetedik hónap után csökken jelentősen. A harmadik oltás időpontja után egy-másfél hónapon belül ismét rendkívül magas az emelkedés, és körülbelül 6-7 hónap után csökken jelentősen.

Kásler Miklós magyarázata szerint a fentiekből az következik, hogy

a immunválasz mértéke a harmadik oltás után, a harmadik oltás előtti szinthez képest a 25-szörösére emelkedik, a sejtes immunválasz pedig 52 százalékkal nő.

Ez minden életkorcsoportra és minden vakcinára vonatkozik, és ez az indoka annak, hogy életmentő mindenki számára a harmadik oltás felvétele.

Negyedik oltás

Az emberi erőforrások minisztere érdeklődésünkre elmondta: teljesen biztos abban, hogy számolni kell a negyedik oltás szükségességével, az egészségügyi kormányzat pedig számol is ezzel. Az immunológiai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a negyedik oltás várható időpontja nem négy hónap után szükséges, mint a második után, hanem hosszabb idővel kell számolni, de az immunológiai eredmények csak akkor válhatnak ismertté, ha a harmadik oltás után már 4-5 hónap eltelik, és a szakemberek mérni tudnak – jegyezte meg a miniszter.

Omikron

Kásler Miklós emlékeztetett, az omikron esetében számos mutáció figyelhető meg, csak a tüskefehérjét illetően 32-t írnak le, ami azt jelenti, hogy rendkívül módon megváltozott az eredeti koronavírus, azzal együtt, hogy már a brit és a delta mutáns esetében is voltak bizonyos változások. Ami az omikronra teljes mértékben jellemző, hogy

a duplázódási idő két-három nap

a legtöbb irodalmi adat alapján, illetve az is, hogy rendkívül gyors a terjedése, de emellett a fertőzés dinamikája is rendkívüli – emelte ki. Mint mondta, megoszlanak a vélemények arra vonatkozóan, hogy a panaszok és tünetek enyhébbek-e, mint az indiai mutáns esetében voltak, vagy nem, az irodalmi adatok többsége azonban amellett van, hogy enyhébb lefolyással jár, és különösen az oltottak esetében összehasonlíthatatlanul könnyebb a betegség lefolyása, valamint lényegesen kevesebb az elveszített ember.

Kásler Miklós egyetértett azzal, hogy elképesztő nemzetközi számokat lehet látni a járvány terjedését illetően. Az omikront Afrika déli részén, november végén fedezték fel, írták le elsőként, és az azóta eltelt 5-6 hét alatt gyakorlatilag egész Európában, az Egyesült Államokban, Indiában és Izraelben teljesen kiszorította a delta variánst, és az érintett országokban, kontinenseken az esetek több mint 50 százalékát adja.

„Jellemzi a rendkívüli gyors terjedés Angliát, Hollandiát, Belgiumot, Franciaországot, ahol az elmúlt napokban már napi 330 ezer új fertőzöttet mutattak ki, ami rendkívüli terjedési sebességre vall” – mondta az Emmi vezetője.

Magyarországon az itthoni helyzet alapján, továbbá, hogy milyen mértékben emelkedik a szennyvízben a vírustartalom, hogy az utolsó napokban 1-ről 1,4 százalék környékére emelkedett az úgynevezett R-szám (vagyis egy ember hány további embert fertőz meg), az látható, hogy január 1-je és május 1-je között várható az omikron okozta következő hullám. Ennek során a napi fertőzések száma elérheti, sőt, meghaladhatja a 13 ezret.

A napi kórházi betegszám 8-9 ezer, míg a napi halálozás a csúcson körülbelül 200 lehet

– fogalmazott Kásler Miklós, hozzátéve: abban az esetben lehetnek ezek a számok, ha nem jön egy újabb mutáns, illetve nem tudjuk az átoltottságot ebben az időtartamban jelentősen növelni.

Az egészségügyi ellátórendszer ennél nagyobb terhelést is kibírt már – húzta alá az emberi erőforrások minisztere, emlékeztetve, hogy Magyarországon soha nem fordultak elő olyan esetek, mint például Lombardiában, New Yorkban, vagy legutóbb Németországban, hogy átmenetileg megszüntették a daganatos betegek ellátását. „És majdnem teljes biztonsággal mondom, hogy ez nem is fog előfordulni” – mondta.

Magyarország kiválóan teljesített

A tárcavezető kivételesen eredményesnek nevezte a hazai oltási programot, ugyanis Magyarország a legelsők között ismerte fel, hogy a második hullámot csak járványügyi intézkedésekkel nem lehet megszüntetni. Megszülettek ugyan november 11-én a korlátozó intézkedések, mert még nem voltak akkor vakcinák. Bár Magyarország azonnal megrendelte a nyugat-európai vakcinákat, miután tapasztalható volt, hogy sem időben, sem mennyiségben nem szállítják a megrendelt készítményeket, „rendkívül határozottan és gyorsan, azóta a legtöbb ország által elismerten”, keleti vakcinákat is rendelt – idézte föl Kásler Miklós.

„Amikor itt volt a WHO európai igazgatója, vagy a WHO főtitkára, rendkívül elismerően nyilatkoztak Magyarország döntéséről, hogy sem politikai, sem a gazdasági, sem semmilyen más érdeket nem vett figyelembe, csak a betegek javát” – fogalmazott. Kásler Miklós szerint mondható, hogy Európában a legelsők között kezdődött el 2020. december 26-án a vakcináció, majd májusra Magyarország volt az egyetlen olyan ország, amely fölösleges vakcinával rendelkezett, tehát mindenki, aki akarta, beoltathatta magát, sőt, azóta is folyamatosan, a különféle típusú vakcinák közötti választási szabadságról nem is beszélve.

Ugyancsak rendkívül gyorsan és határozottan lépett Magyarország, igaz, akkor már a hazai kutatási eredmények egy része rendelkezésre áll, amikor Európában legelőször engedélyezték a harmadik oltást. „Tehát Magyarország kiválóan teljesített” – ismételte meg.

Kásler Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány lefolyását, illetve a végkifejletet rendkívüli mód befolyásolta nemcsak az életkor, hanem a társbetegségek jelenléte is. Erre vonatkozóan is van egy magyar kutatás, aminek az a végeredménye, hogy a diabétesz, a hipertónia, a szívelégtelenség, az infarktus, a krónikus tüdőbetegségek a fertőzési rátát nem befolyásolják lényegesen, de a halálozás rizikóját négyszeresére növelik. A diabétesz esetében különösen érdekes és furcsa egyúttal, hogy az időseknél ez a rizikó „csak” másfél-kétszeres, a fiatalabb korosztályok cukorbetegei esetében azonban akár 15-16-szoros is lehet – tette Kásler Miklós.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: Kásler Miklós/Facebook

Kapcsolódó hang

Kásler Miklós: az omikronnal megdőlhet a napi halálozási csúcs
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018