eur:
413.06
usd:
390.82
bux:
79279.54
2024. december 5. csütörtök Vilma
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Gulyás Gergely: az Ab-döntés három fontos kérdésben jelent állásfoglalást

A Miniszterelnökséget vezető miniszter keiemlte: az Európai Bizottság és annak elnöke nem főnöke, hanem alkalmazottja a tagállami állam- és kormányfőknek.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar Alkotmánybíróságnak, nem pedig az Európai Unió Bíróságának kell kimondania, hogy melyek a Magyarország és az EU által közösen gyakorolt hatáskörök határai.

Gulyás Gergely a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt: "csatlakozásunkkor azt vállaltuk, hogy bizonyos hatásköröket az Európai Unió intézményei útján közösen gyakorlunk", de ez az elv csak meghatározott területekre érvényes.

Példaként említette, hogy a közös piacra és annak versenyjogára vonatkozó szabályok közösek, de a határok és az őshonos népesség védelme nem, utóbbiakban "kizárólag a magyar kormány és a magyar választópolgárok jogosultak döntést hozni".

Az Alkotmánybíróság napokban született határozata kapcsán Gulyás Gergely hangsúlyozta: az három nagyon fontos kérdésben jelent állásfoglalást.

Ezek között említette, hogy a testület kimondta: Magyarország az EU-tól függetlenül jogosult megvédeni határait a migrációtól, akárcsak azt, hogy az állam köteles megvédeni a magyarokat a migráció káros társadalmi hatásaitól, illetve a Magyarország népességére és állami berendezkedésére vonatkozó jogszabályok nemzeti hatáskörbe tartoznak és bármilyen uniós szabállyal, uniós normával szemben elsőbbséget élveznek.

Ez világos felhatalmazást ad a magyar kormánynak arra, hogy a migrációs politikáját az eddigiekhez hasonlóan folytassa - fűzte hozzá a miniszter.

Emlékeztetett: az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban jogszerűnek találta a tranzitzónák intézményét, ám az Európai Unió Bírósága - szerinte teljesen elfogadhatatlan érvelést alkalmazva - ezzel ellentétes döntést hozott.

Hozzátette, Magyarország eleget tett ennek a határozatnak: a tranzitzónákat bezárta, a határvédelmet biztosítja, így azóta a környező államok külképviseletein lehet benyújtani a menekültügyi kérelmeket.

Gulyás Gergely megemlítette: a legutóbbi uniós csúcson a tagállamok arra hívták fel a figyelmet, hogy az EU változtasson migrációs politikáján, tegye lehetővé a hatékony határvédelmet, támogassa ebben az országokat.

Az Európai Bizottság és annak elnöke nem főnöke, hanem alkalmazottja a tagállami állam- és kormányfőknek; az a feladata, hogy olyan javaslatokat terjesszen elő, amelyekkel a hatékony határvédelem biztosítható - húzta alá az interjúban a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette: "az Európai Uniónak semmi nem okoz több kárt, mint hogyha a tagállamok hangja Brüsszelben süket fülekre talál", mint az a migráció ügyében történik.

Megemlítette: eközben a migrációt korábban támogató erők is egyetértenek abban, hogy nem ismétlődhet meg a 2015-ös válsághelyzet és az akkor tapasztalt szabályozatlanság.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: bármennyire nem jutnak el a józan, értelmes hangok a brüsszeli "buborékba", a tagállamok vezetőinek ki kell kényszeríteniük, hogy saját társadalmaik akarata érvényesüljön.

A jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokkal összefüggésben pénteken közzétett határozatában az Alkotmánybíróság kimondta: amennyiben az Európai Unióval (EU) közös hatáskörgyakorlás hiányosan érvényesül, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, addig, amíg az EU intézményei nem teszik meg a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Címlapról ajánljuk

"Minden eddiginél közelebb került az ukrajnai háború vége" - közölte Szijjártó Péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz és vatikáni kollégájával is egyeztetett csütörtökön az EBESZ külügyminiszteri szintű tanácsülésének margóján Vallettában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.06. péntek, 18:00
Fejérdy Gergely
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Élőben szólalt meg Emmanuel Macron a kormányválság után, nehéz időszak vár Franciaországra – Híreink percről percre

Élőben szólalt meg Emmanuel Macron a kormányválság után, nehéz időszak vár Franciaországra – Híreink percről percre

Szerda este elvesztette a bizalmatlansági szavazást a Nemzetgyűlésben Michel Barnier francia miniszterelnök, ezzel megbukott a mindössze szeptember 5-e óta hivatalban lévő kormány. A kormány bukását az okozta, hogy a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni a költségvetésről, amely megszorításokat tartalmazott volna. A Nemzetgyűlésben egyik erőnek sincs többsége, új választásokat ráadásul jövő nyárig nem lehet tartani, így Franciaország tartós válság elé néz, ami az egész Európai Unióra kihathat. Barnier ma hivatalosan is beadta lemondását Emmanuel Macron elnöknek, aki este 20 órakor mond majd beszédet a kialakult helyzetről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×