Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2021. december 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Gulyás Gergely: az Ab-döntés három fontos kérdésben jelent állásfoglalást

A Miniszterelnökséget vezető miniszter keiemlte: az Európai Bizottság és annak elnöke nem főnöke, hanem alkalmazottja a tagállami állam- és kormányfőknek.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar Alkotmánybíróságnak, nem pedig az Európai Unió Bíróságának kell kimondania, hogy melyek a Magyarország és az EU által közösen gyakorolt hatáskörök határai.

Gulyás Gergely a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt: "csatlakozásunkkor azt vállaltuk, hogy bizonyos hatásköröket az Európai Unió intézményei útján közösen gyakorlunk", de ez az elv csak meghatározott területekre érvényes.

Példaként említette, hogy a közös piacra és annak versenyjogára vonatkozó szabályok közösek, de a határok és az őshonos népesség védelme nem, utóbbiakban "kizárólag a magyar kormány és a magyar választópolgárok jogosultak döntést hozni".

Az Alkotmánybíróság napokban született határozata kapcsán Gulyás Gergely hangsúlyozta: az három nagyon fontos kérdésben jelent állásfoglalást.

Ezek között említette, hogy a testület kimondta: Magyarország az EU-tól függetlenül jogosult megvédeni határait a migrációtól, akárcsak azt, hogy az állam köteles megvédeni a magyarokat a migráció káros társadalmi hatásaitól, illetve a Magyarország népességére és állami berendezkedésére vonatkozó jogszabályok nemzeti hatáskörbe tartoznak és bármilyen uniós szabállyal, uniós normával szemben elsőbbséget élveznek.

Ez világos felhatalmazást ad a magyar kormánynak arra, hogy a migrációs politikáját az eddigiekhez hasonlóan folytassa - fűzte hozzá a miniszter.

Emlékeztetett: az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban jogszerűnek találta a tranzitzónák intézményét, ám az Európai Unió Bírósága - szerinte teljesen elfogadhatatlan érvelést alkalmazva - ezzel ellentétes döntést hozott.

Hozzátette, Magyarország eleget tett ennek a határozatnak: a tranzitzónákat bezárta, a határvédelmet biztosítja, így azóta a környező államok külképviseletein lehet benyújtani a menekültügyi kérelmeket.

Gulyás Gergely megemlítette: a legutóbbi uniós csúcson a tagállamok arra hívták fel a figyelmet, hogy az EU változtasson migrációs politikáján, tegye lehetővé a hatékony határvédelmet, támogassa ebben az országokat.

Az Európai Bizottság és annak elnöke nem főnöke, hanem alkalmazottja a tagállami állam- és kormányfőknek; az a feladata, hogy olyan javaslatokat terjesszen elő, amelyekkel a hatékony határvédelem biztosítható - húzta alá az interjúban a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette: "az Európai Uniónak semmi nem okoz több kárt, mint hogyha a tagállamok hangja Brüsszelben süket fülekre talál", mint az a migráció ügyében történik.

Megemlítette: eközben a migrációt korábban támogató erők is egyetértenek abban, hogy nem ismétlődhet meg a 2015-ös válsághelyzet és az akkor tapasztalt szabályozatlanság.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: bármennyire nem jutnak el a józan, értelmes hangok a brüsszeli "buborékba", a tagállamok vezetőinek ki kell kényszeríteniük, hogy saját társadalmaik akarata érvényesüljön.

A jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárokkal összefüggésben pénteken közzétett határozatában az Alkotmánybíróság kimondta: amennyiben az Európai Unióval (EU) közös hatáskörgyakorlás hiányosan érvényesül, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, addig, amíg az EU intézményei nem teszik meg a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×