Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje beszédet mond a DK XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Dobrev Klára nyerte az előválasztás első fordulóját - végeredmény

Véget ért a szavazatok számlálása.

Az előválasztás első fordulójában 633 811-en adták le szavazatukat személyesen vagy online.

  1. Dobrev Klárára leadott összes szavazat: 214319 (34,76%)
  2. Karácsony Gergelyre leadott összes szavazat: 168396 (27,31%)
  3. Márki-Zay Péterre leadott összes szavazat: 123453 (20,02%)
  4. Jakab Péterre leadott összes szavazat: 86909 (14,10%)
  5. Fekete-Győr Andrásra leadott összes szavazat: 20944 (3,40%)

Az előválasztás második fordulójába Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltek jutott tovább.

Dobrev Klára sajtótájékoztatóján azt mondta: nem lesz tárgyalás a már kiesett miniszterelnök-jelöltekkel, és azzal sem foglalkozik, hogy Márki-Zay Péter és Karácsony gergely, visszalép-e egymás javára.

Karácsony Gergely azt mondta: a második fordulóban olyan miniszterelnök-jelöltre kell voksolni, aki szélesíteni tudja a változást akarók táborát, aki integrálni képes és nem megosztani, és akinek kellő tapasztalata van az ellenzéki koalíció egyben tartásához és aki valódi változást akar.

Karácsony Gergely a Partizán műsorában arról beszélt, nem gondolja, hogy a visszalépése Márki-Zay Pétert támogatná, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjének hátrébb lépése viszont valószínűleg őt erősítené, ezért inkább Márki-Zay Péternek kellene visszalépnie. A főpolgáérmester azt mondta: Márki-Zay Péter lenne a jobbkeze.

Márki-Zay Péter ugyancsak a Partizán műsorában arról beszélt, ahhoz hogy visszalépjen Karácsony Gergely javára a főpolgármesternek biztos ki kell állnia az elszámoltatás mellett.

A választókerületi eredményeket itt lehet megtalálni.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×