eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit ezzel a levéllel reagált a kötelezettségszegési eljárás megindítására

"Továbbra is biztosítjuk, hogy kizárólag a szülő dönthessen saját gyermeke neveléséről, senki ne kényszeríthesse annak eltűrésére, hogy gyermeke a beleegyezése nélkül kapjon szexuális felvilágosítást vagy szembesüljön az életkorának nem megfelelő, káros tartalommal."

A szerződések és az Alapjogi Charta alapján sem írhatja elő az Európai Unió vagy bármely egyéb testület, hogy a magyar szülők Magyarországon miként neveljék a gyermekeiket - írta az igazságügyi miniszter csütörtökön a Facebookon.

Varga Judit úgy kezdte a bejegyzését, hogy a gyermekvédelmi törvény elfogadása után az Európai Bizottság július 15-én hivatalos felszólítást küldött Magyarország kormányának, ezzel kötelezettségszegési eljárást indítva hazánkkal szemben. "Azért próbálnak megbüntetni minket, mert nem engedjük be az LMBTQ-lobbit a magyar iskolákba és óvodákba" - hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy a Thierry Breton uniós biztosnak szerdán, határidőre megküldött válaszlevélben részletesen kifejtette a magyar kormány álláspontját a gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásról és a bizottság hivatalos felszólításában szereplő tárgyi és szakmai tévedésekről. Kiemelte, Magyarország meg fogja védeni kultúráját, nemzeti identitását és ebből fakadó családi értékeit: mint szabad és független országnak ezt a jogot az uniós és nemzetközi jog egyaránt garantálja.

"Továbbra is biztosítjuk, hogy kizárólag a szülő dönthessen saját gyermeke neveléséről, senki ne kényszeríthesse annak eltűrésére, hogy gyermeke a beleegyezése nélkül kapjon szexuális felvilágosítást vagy szembesüljön az életkorának nem megfelelő, káros tartalommal" - fogalmazott.

Hozzátette, hogy felvilágosító előadásokat csak megfelelő képzettséggel rendelkező személyek tarthatnak, kizárólag pedagógus jelentétében.

A kormány visszautasítja, hogy a törvény célja a kirekesztés vagy a hátrányos megkülönböztetés lenne, a törvény kizárólag a magyar gyermekek neveléséről és a kiskorúak védelméről szól, a jogszabály felnőttek életébe semmilyen módon nem szól bele, a szexuális kisebbségek jogait semmilyen módon nem csorbítja - hangsúlyozta.

Magyarországon a vallási, etnikai, szexuális és bármely egyéb kisebbségek jogait garantáljuk, az Alaptörvény szigorúan tiltja, a törvények szigorúan büntetik a kisebbségeket érintő kirekesztő és diszkriminatív megnyilvánulásokat - írta Varga Judit.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×