Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. augusztus 24-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Katonákat küldene Afrikába a magyar kormány

Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt, miután francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal tárgyalt. Kiderült, űripari stratégiai együttműködés is kezdődik a két ország között.

Magyarország kész az eddiginél nagyobb szerepet vállalni az afrikai biztonság megteremtésében, a terrorfenyegetés mérséklése ugyanis csökkentené a migrációs nyomást is - jelentette ki a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, miután francia kollégáját, Jean-Yves Le Driant fogadta. A tárcavezető a közös sajtótájékoztatón üdvözölte a látogatást, és rámutatott, hogy utoljára tizenkilenc éve járt francia külügyminiszter Budapesten.

Bár az európai kérdésekben zajló viták során nincs mindig azonos állásponton Magyarország és Franciaország, a felek együttműködésében számos sikeres terület van, sok meghatározó ügyben nagy az egyetértés. Elsőként az európai emberek biztonságának szavatolását emelte ki a magyar tárcavezető, mondván, az afganisztáni nemzetközi beavatkozás kudarcát követően világszerte megnőtt a terrorfenyegetettség és a bevándorlási hullámok valószínűsége.

Aláhúzta: meg kell akadályozni, hogy újabb illegális migrációs áradat érje el az Európai Uniót, a magyar kormány álláspontja szerint "minél távolabb húzzuk meg a védvonalakat, annál jobb". Szijjártó Péter kijelentette, hogy a délről érkező nyomás egyik kiváltó oka a szubszaharai térségben fennálló terrorveszély, ezért Magyarország készen áll fokozni a hozzájárulását a régió biztonságának megteremtéséhez.

Jelenleg húsz magyar szolgál az EU mali kiképző missziójában, de Magyarország kész további katonákat küldeni a mali hadsereget támogató európai erőkhöz (Takuba) is, négyszeresére növelve az ottani magyar kontingens létszámát.

Ehhez a kormány hamarosan a parlament felhatalmazását fogja kérni.

A miniszter szerint a második terület az energiabiztonság, amelynek garantálásában mindkét országban fontos szerepet játszik a nukleáris energia, ezért a két kormány közösen lép fel minden európai fórumon az ezzel szembeni negatív diszkrimináció ellen. Megemlítette a vállalati szintű együttműködést is, mivel több francia cég fontos megbízásokat kapott a paksi bővítésben, és kiemelte, hogy atomenergia nélkül gyakorlatilag lehetetlen a klímacélok elérése.

Ezt követően a beruházásokról beszélt, leszögezve, hogy a francia vállalatok jelentik a negyedik legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon. Ezek közül tizenhárom a koronavírus-járvány miatti válság alatt is hétmilliárd forintnyi beruházást hajtott végre a kormány támogatási programjának köszönhetően, megvédve háromezer munkahelyet.

Végezetül pedig a védelmi ipari együttműködést nevezte meg, és emlékeztetett arra, hogy a magyar honvédség harmichat helikoptert vásárolt az Airbustól, és a vállalat jelenleg alkatrészgyárat épít Gyulán.

Szijjártó Péter bejelentette:

megállapodtak a stratégiai együttműködés megindításáról az űriparban is.

Jean-Yves Le Drian üdvözölte a magyar részvételt a Takuba harccsoportban, és a terrorizmus elleni harcnak, az európai biztonság erősítésének, illetve az EU stratégiai autonómiájának fontosságát hangsúlyozta. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a másfél órás négyszemközti találkozón több témát érintettek, voltak köztük olyanok, amelyekben más álláspontot képviselnek, de őszinte vitát folytattak, amely kulcsfontosságú az előrelépéshez.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×