Infostart.hu
eur:
399.37
usd:
340.41
bux:
99913.72
2025. július 10. csütörtök Amália
Nyitókép: Pexels.com

Most akkor elkérheti a munkáltató a védettségi igazolványt vagy nem?

A munkáltatók számára egyre sürgetőbb kérdés, hogy megkérdezhetik-e a munkavállalóktól, hogy beoltották-e őket, megtehetik-e, hogy csak a beoltott alkalmazottakat engedik vissza az irodába, vagy biztosíthatnak-e extra fizetett szabadnapokat azoknak, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Bár az adatvédelmi hatóság kiadott egy iránymutatást a témában, a legtöbb kérdésre továbbra sem egyértelmű a válasz – foglalják össze a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti adatvédelmi szakértői.

A szabályozás szerint a különböző szolgáltatók, amelyek egyelőre csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára állnak nyitva – például éttermek, szállodák, edzőtermek, mozik – csak az igazolvány (vagy a mobilalkalmazás) felmutatását kérhetik a vendégektől, de kifejezetten tiltott számukra minden további adatkezelés – azaz az igazolvány adatainak rögzítése vagy arról másolat készítése.

A védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek tehát egyértelműen élvezhetnek bizonyos előnyöket, de a szolgáltatók nem jogosultak a védettséggel kapcsolatos adatok kezelésére. Felmerül tehát a kérdés, hogy

vajon ugyanez vonatkozik-e a munkáltatókra is?

A Taylor Wessing meglátása szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy „erősen vitatott, meglehetősen félreérthető” iránymutatásban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az adatvédelmi hatóság arra a következtetésre jutott, hogy

a munkáltatók megkérdezhetik munkavállalóiktól, hogy védettek-e a Covid-19 ellen, de csak nagyon korlátozott körülmények között és kizárólag bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Bár az iránymutatás bizonyos kérdésekben biztosítja a szükséges egyértelműséget, sok minden még nem tisztázott, és maga az iránymutatás is hangsúlyozza, hogy az főként a munkaviszonyban álló alkalmazottakra irányadó, más jogviszonyokra (pl. megbízási szerződéssel foglalkoztatottak esetében) nem. Utal arra is, hogy a probléma egységes, törvényi szintű kezelésére van szükség.

A NAIH egyértelművé tette, hogy a munkavállalók ilyen típusú egészségügyi adatai kezelésének szükségesnek és arányosnak kell lennie, és előzetes, jól dokumentált, objektív kockázatértékelésen kell alapulnia. A szükségesség meglétét esetről esetre kell vizsgálni, és a NAIH szerint csak bizonyos magas kockázatú foglalkozások vagy munkavállalói csoportok esetében áll fenn, mint például kórházi karbantartók, szociális munkások vagy épp a sok ügyféllel találkozó alkalmazottak.

Ezekben az esetekben a munkavállalók védelmi státuszának ismerete döntő fontosságú lehet a munkavállalók, a betegek és az ügyfelek megfertőződésének elkerülése érdekében. Ezzel szemben az iránymutatás megfogalmazása azt sugallja, hogy

az egyszerű irodai munka a legtöbb esetben alacsony kockázatú munkának minősül, ahol a szükségesség aligha állapítható meg.

„A GDPR arányossági és adatminimalizálási elveinek megfelelően a munkáltatók csak a védettségi igazolvány vagy a mobilalkalmazás bemutatását kérhetik a munkavállalóktól, és csak a Covid-19 elleni védelem tényét (és adott esetben a védelem lejártát) rögzíthetik. Másolat nem készülhet, és további adatkezelés sem megengedett” – foglalja össze Harza Kinga, a Taylor Wessing adatvédelmi szakértője.

A NAIH azt is hangsúlyozta, hogy a védettségre vonatkozó adatokat csak a vonatkozó munkajogi kötelezettségek teljesítése, azaz a munkahelyi egészségvédelem és biztonság biztosítása, valamint munkaszervezési célokból, konkrét intézkedések bevezetése érdekében lehet kezelni. Ilyen intézkedés lehet például a védett munkavállaló munkaállomásának a nem védett munkavállaló munkaállomása mellé történő helyezése vagy a nem védett munkavállalók számára állandó jellegű otthoni munkavégzés biztosítása.

Ez utóbbi javaslat meglehetősen furcsa, mivel az irodai dolgozók – akik az egyetlenek, akik ésszerűen otthonról dolgozhatnak – Covid-19 védelmi státuszának kezelése a legtöbb esetben a NAIH iránymutatása alapján nem tűnik megengedettnek – jegyzi meg a közlemény. Ez megkérdőjelezi, hogy az irodai dolgozók definíció szerint alacsony kockázatú csoportnak minősülnek-e, vagy elképzelhető-e egy olyan objektív kockázatértékelés, ami az esetükben is alátámaszthatja a védettségi adatok munkáltató általi kezelését.

„Az adatvédelmi hatóság iránymutatását sokan üdvözölték – zárja gondolatait Ódor Dániel, a Taylor Wessing budapesti adatvédelmi csapatának vezetője –, mivel választ ad néhány igen kétértelmű kérdésre a munkáltatók lehetőségeivel kapcsolatban, de sajnos

még mindig hagyja a munkáltatókat találgatni.

Hogy a munkáltatók kezelhetik-e az irodai dolgozók Covid-19 védelmi státuszát vagy hogy az oltott munkavállalóknak nyújtott juttatások (pl. extra fizetett szabadság) felajánlása jogszerűnek minősül-e, még nem derült ki.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bauer Bence: most kezdődik a nagy pingpong az európai határokon

Bauer Bence: most kezdődik a nagy pingpong az európai határokon

Lengyelország ideiglenes visszaállította az ellenőrzést a német és a litván határain, de Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója szerint a lépés nyomásgyakorlás a német kormányra, hogy szüntesse be a menedékkérők visszafordítását.

Drasztikusan nőtt a vízfelhasználás, ezzel nem bírnak a közműszolgáltatók

A víziközművek állapota korszerűtlen, a hálózatok nagy része az élettartamának a vége felé jár – mondta az InfoRádióban a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Kurdi Viktor kiemelte, hogy 200-250 milliárd forint kellene évente ahhoz, hogy látható javulást eredményezzen a közműhálózat fejlesztése, ami ugyanakkor több mint tíz évet is igénybe vehet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.10. csütörtök, 18:00
Pesztericz-Kalas Vivien
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense
20 év után új vezérigazgató a Graphisoft Park élén

20 év után új vezérigazgató a Graphisoft Park élén

Új vezérigazgató került a Graphisoft Park élére, júliustól Bognár Tünde váltja Kocsány Jánost, aki a vezérigazgatói székben eltöltött közel 20 év után bejelentette nyugdíjba vonulását, igazgatósági tagként azonban a továbbiakban is támogatni fogja a vállalatot. Kocsány János még a Graphisoft szoftvercéghez csatlakozott a '90-es években, majd tevékeny részt vállalt a később kivált ingatlancég felvirágoztatásában. Bognár Tünde egy kihívásokat és lehetőségeket egyaránt tartogató, izgalmas piaci környezetben veszi a cég irányítását. Az indulásról, a meghatározó pillanatokról, a jövőbeli tervekről és a Graphisoft Parkról, mint befektetési sztoriról kérdeztük a vállalat távozó, és új vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×