Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Nyitókép: Pexels.com

Lehet különbséget tenni védett és nem védett munkavállaló között

Csak munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi vagy munkaszervezési céllal kérheti a munkáltató a munkavállalótól a védettségi igazolványt. A munkáltatónak emellett kockázatelemzést kell végeznie, és csak akkor kérheti az igazolvány bemutatását, ha az a munkakör betöltése szempontjából szükséges.

A munkavállaló védettségi igazolását a munkáltató csak bizonyos, tehát kizárólag munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi vagy munkaszervezési céllal kérheti. Ráadásul kockázatelemzést is kell végeznie arra vonatkozóan, hogy ez a munkakörre tekintettel szükséges és arányos intézkedés-e – mondta az InfoRádióban Markóczy Réka ügyvédjelölt.

A munkáltatónak a felmérést munkakörönként vagy foglalkoztatotti személyi körönként kell elvégeznie, így mondjuk távmunka végzése esetén – mint ahogyan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nemrégiben kiadott iránymutatásában is olvasható – nem lehet indokolt a védettségi igazolás elkérése. Ugyanakkor, ha ez a munkakör például a Covid-osztályok műszereinek a javítását foglalja magában, már indokolt lehet a lépés, hiszen ez alapján tudja a munkáltató megszervezni a munkát – tette hozzá a szakértő.

A munkáltató az igazolásnak legfeljebb a bemutatását várhatja el, és

nem készíthet arról másolatot, miután az már nem lenne egy arányos intézkedés.

A fentiek alapján tehát a munkáltató az észszerűség határán belül különbséget tehet védett és nem védett munkavállaló között, például munkaszervezési céllal, ha ez a kockázatelemzés alapján szükséges és arányos intézkedésnek minősül – ismételte meg Markóczy Réka.

Weidinger Péter ügyvéd kiegészítésként hozzátette:

a különbségtétellel óvatosnak kell lenni,

hiszen ha a munkáltató megkülönböztetés tesz a munkavállalói között, az könnyen diszkriminációhoz, esetleg annak gyanújához vezethet. Annál is inkább, mert az egyenlő bánásmódról szóló törvény számos olyan körülményt is meghatároz, amelyek esetén diszkriminációról lehet beszélni, ide értve – a legegyértelműbb nem, életkor vagy szexuális orientáció mellett – az egészségügyi állapotot is.

Weidinger Péter példaként említette: ha a munkáltató csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező munkavállalóknak biztosít többletjuttatásokat, vagy esetükben emel fizetést, akkor ott egyértelmű és közvetlenen hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció áll fenn.

A teljes interjút az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában hallgathatják meg, ide kattintva.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×