Stumpf István szerint igen jelentős kísérletbe kezdett a magyar kormány azzal, hogy belevágott a történelmi léptékű átalakítási folyamatba. Bár a felkérése nem érte teljesen váratlanul, de azt, hogy az alkotmánybírói munka után erre a területre kell „ráfordulnia”, komoly kihívásnak tekinti – fogalmazott az InfoRádióban.

Az egykori politológus, majd kancelláriaminiszter kiemelte: mindenképp abban szeretne közreműködni, hogy világosabbá, egyértelműbbé váljon az átalakítás célja mindenki számára. Tapasztalatai azt mutatták ugyanis, hogy nagyon sikeres egyetemi kiugrási kísérletek voltak, és vannak olyan területek, ahol világszínvonalon teljesítenek a hazai intézmények, de azért az is látható, hogy

a teljesítmény-visszatartás és a középszer hatása rendkívül erős, és minden változásnak ellenáll.

Egyetért azzal, hogy a változásban van bizonytalanság, de úgy látja, ha a jelenlegi struktúrában fektetik be a felsőoktatásban a részben az Európai Uniótól, részben a piacról érkező támogatásokat, akkor nem fog növekedni a versenyképesség. „Akkor ugyanúgy kifolyna a pénz, mint az elmúlt időszakban.”

A modellváltást ezért nemzetstratégiai kérdésnek tartja,

és nem tette volna kockára az egész életpályáját, ha nem hinne benne.

Stumpf István csapatjátékosnak tartja magát, egyben értékelkötelezett embernek, tehát számít arra is, hogy munkája során lehetnek apróbb konfliktusai a kormányzattal . Ugyanakkor szerinte az irányban nincs vita, hogy a Magyarországon a felsőoktatás nyisson a piac felé, hogy versenyképes legyen, hogy legalább Közép-Kelet-Európában meghatározóak legyenek a magyar egyetemek. Ennek koordinálásában pedig szívesen vállal szerepet és felelősséget is.

A felsőoktatási átalakítás ellenzői attól tartanak, hogy az alapítványi működésben az autonómia, a szabadság vész el, vagy csorbul. Ezzel kapcsolatban a kormánybiztos leszögezte,

a függetlenségnek, illetve a szabadságnak, amit az oktatók az oktatásban megkapnak, nagy híve,

ezért bízik abban, hogy az érintett három szereplőnek, a piacnak, az államnak és a professzorok világának az egyensúlya megteremthető lesz az új struktúrában.

Ha például a szegedi vagy a pécsi identitás mellett elkötelezett emberek kerülnek majd be a kuratóriumokba, a professzorok képviselői mellett, ugyanakkor hosszú távú stratégiai tervezés érvényesül, akkor létrehozható a szenátusok és a kuratóriumok közötti jó együttműködés. Még ha lesznek utóbbiakban politikusok is, de nem ők fogják képviselni a többséget – tette hozzá.

Stumpf István szerint mindenki érdekelt lesz abban, hogy versenyképesebb egyetemeket hozzon létre, olyan intézményeket, ahová jó tartozni, amelyek emelik az adott régió indentitását, minél több forrás bevonva ahhoz, hogy meg lehessen újítani a részben megalvadt struktúrákat. Így a konszenzusteremtés is igyekszik majd felvállalni.