Infostart.hu
eur:
364.88
usd:
309.8
bux:
0
2026. április 17. péntek Rudolf
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (szemben, j2) a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Polimertechnika Laborjában, ahol a hazai lélegeztetőgép-gyártás megindításának lehetőségeiről tájékozódott, és megtekintette a készülék prototípusát 2020. április 17-én.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (szemben, j2) a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Polimertechnika Laborjában, ahol a hazai lélegeztetőgép-gyártás megindításának lehetőségeiről tájékozódott 2020. április 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A mesterséges intelligencia minden ötödik magyar munkakörét érinti

A következő 10 évben 900 ezer embert érint a munkakörök megváltozása a mesterséges intelligencia elterjedése miatt. Új innovációs negyedet alakítanak ki a Műegyetem területén. Várhatóan a BME lesz a zászlóshajója az ipari digitalizációnak és az 5G kutatásának is.

2030-ig szól Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája; 2025-ig pedig részletes tervvel rendelkeznek már – mondta a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke a Fokozatváltás 2.0 – Újraindítás címmel tartott online konferencián. Jakab Roland hozzátette: ezzel együtt legalább kétévente felülvizsgálják a stratégiában foglaltakat.

Kifejtette, hogy nemzetközi szinten a globális mesterséges intelligenciába való befektetések megháromszorozódnak a következő négy évben. Ezzel párhuzamosan a különböző védelmeket is jelentősen meg kell erősíteni. Ezt a technológiát egyébként alkalmazni lehet a digitális oktatás fejlesztésénél is.

"A következő időszakban a munkaerőpiacon nagyon intenzív átalakulás kezdődik majd:

2030-ig mintegy 900 ezer embert érint Magyarországon a munkakörök megváltozása,

amire fel kell készülnünk" – hangsúlyozta Jakab Roland.

A stratégia célkiűzései között szerepel, hogy Magyarország az autonóm vezetésű járművek fejlesztésének és tesztelésének európai központja legyen, továbbá az is, hogy a megújuló energiatermelés menetrendezésének 70 százaléka okos eszközökkel történjen. További cél, hogy kétmillió állampolgár aktívan részt vesz saját adatainak gondozásában, felhasználásában az adattárca segítségével, 32 százalékkal csökken az ammóniakibocsátás az agráriumban, 7,5 millió állampolgár részesül a mesterséges intelligencia által támogatott oktatásban, illetve az ügyintézés 60 százaléka elektronikusan, önkiszolgáló módon zajlik, és több mint hárommillió állampolgár kap az integrált digitális egészségügyi rendszer által támogatott szolgáltatást 2030-ra.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja szerint a digitalizáció nem eszközök használatát jelenti, hanem kultúra kérdése.

"Úgy döntöttünk, hogy az összes informatikuskurzust e-learning formában augusztus 15-ig elkészítjük. Annak ellenére is, hogy támogatjuk a szeptemberi jelenlétes indulást. De ha kényszer van, átállunk az e-learning formára" – tette hozzá a dékán.

A BME dékánja a közeljövőben papírmentessé akarja tenni a Műegyetemet, valamint az e-learning keretében az online módszertanban testre szabott, „emészthető” méretű csomagokat és számonkérést vezetne be.

Új innovációs negyedet alakítanak ki a Műegyetem területén

A Eötvös Loránd Kutatási Hálózat akadémikusa szerint a járvány idején az összefogás ereje adta a legnagyobb tanulságot. Keserű György azt mondta: értékelni kell a veszélyhelyzeti megoldásokat, illetve be kell azonosítani a megbízható diagnosztikai és terápiás eljárásokat.

"Az eddigi tapasztalatok kritikus értékelésével javítani kell a felkészültségi szintet: a már bizonyított eszközök és lehetőségek mellett azonban ne zárkózzunk el az új lehetőségek kihasználásától sem, a megfelelő minőségi kritériumok szem előtt tartása mellett" – mondta Keserű György.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja bemutatta az egyetem science park programját, amelyben új innovációs negyedet alakítanak ki. Kotán Attila elmondta: fejlesztik a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrát valamint tartalmat, egyebek közt kiemelten kezelik az ipari digitalizációt, az 5G kutatást, az adatgyűjtést, a vállalatokkal való együttműködést.

"Az innovációs park programunk legnagyobb eleme a BME Innovációs és Fejlesztési Központ létrehozása, amit a Goldman épület helyére képzeltünk el. A kormány már döntött az épületek bontásáról. Az új létesítménybe szeretnénk koncentrálni a BME innovációs és fejlesztési feladatait, szervezetét és programját" – mondta Kotán Attila. Megemlítette azt is, hogy

ide költöznének azok a hazai intézmények, szervezetek is, amelyek a kormányzaton belül innovációval és k+f+i-vel foglalkoznak,

többek között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Bay Zoltán Intézet, valamint azok a szakmai partnerek, amelyekkel még jelenleg is tárgyalnak, és már különböző programokkal megjelentek az egyetemen.

A BME science park programjában Balatonfüreden tudáscentrumot hoznak létre, amelyet a tervek szerint már jövőre átadnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×