Infostart.hu
eur:
363.93
usd:
316.22
bux:
147365.12
2026. augusztus 4. kedd Dominika, Domonkos
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (szemben, j2) a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Polimertechnika Laborjában, ahol a hazai lélegeztetőgép-gyártás megindításának lehetőségeiről tájékozódott, és megtekintette a készülék prototípusát 2020. április 17-én.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (szemben, j2) a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Polimertechnika Laborjában, ahol a hazai lélegeztetőgép-gyártás megindításának lehetőségeiről tájékozódott 2020. április 17-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A mesterséges intelligencia minden ötödik magyar munkakörét érinti

A következő 10 évben 900 ezer embert érint a munkakörök megváltozása a mesterséges intelligencia elterjedése miatt. Új innovációs negyedet alakítanak ki a Műegyetem területén. Várhatóan a BME lesz a zászlóshajója az ipari digitalizációnak és az 5G kutatásának is.

2030-ig szól Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája; 2025-ig pedig részletes tervvel rendelkeznek már – mondta a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke a Fokozatváltás 2.0 – Újraindítás címmel tartott online konferencián. Jakab Roland hozzátette: ezzel együtt legalább kétévente felülvizsgálják a stratégiában foglaltakat.

Kifejtette, hogy nemzetközi szinten a globális mesterséges intelligenciába való befektetések megháromszorozódnak a következő négy évben. Ezzel párhuzamosan a különböző védelmeket is jelentősen meg kell erősíteni. Ezt a technológiát egyébként alkalmazni lehet a digitális oktatás fejlesztésénél is.

"A következő időszakban a munkaerőpiacon nagyon intenzív átalakulás kezdődik majd:

2030-ig mintegy 900 ezer embert érint Magyarországon a munkakörök megváltozása,

amire fel kell készülnünk" – hangsúlyozta Jakab Roland.

A stratégia célkiűzései között szerepel, hogy Magyarország az autonóm vezetésű járművek fejlesztésének és tesztelésének európai központja legyen, továbbá az is, hogy a megújuló energiatermelés menetrendezésének 70 százaléka okos eszközökkel történjen. További cél, hogy kétmillió állampolgár aktívan részt vesz saját adatainak gondozásában, felhasználásában az adattárca segítségével, 32 százalékkal csökken az ammóniakibocsátás az agráriumban, 7,5 millió állampolgár részesül a mesterséges intelligencia által támogatott oktatásban, illetve az ügyintézés 60 százaléka elektronikusan, önkiszolgáló módon zajlik, és több mint hárommillió állampolgár kap az integrált digitális egészségügyi rendszer által támogatott szolgáltatást 2030-ra.

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja szerint a digitalizáció nem eszközök használatát jelenti, hanem kultúra kérdése.

"Úgy döntöttünk, hogy az összes informatikuskurzust e-learning formában augusztus 15-ig elkészítjük. Annak ellenére is, hogy támogatjuk a szeptemberi jelenlétes indulást. De ha kényszer van, átállunk az e-learning formára" – tette hozzá a dékán.

A BME dékánja a közeljövőben papírmentessé akarja tenni a Műegyetemet, valamint az e-learning keretében az online módszertanban testre szabott, „emészthető” méretű csomagokat és számonkérést vezetne be.

Új innovációs negyedet alakítanak ki a Műegyetem területén

A Eötvös Loránd Kutatási Hálózat akadémikusa szerint a járvány idején az összefogás ereje adta a legnagyobb tanulságot. Keserű György azt mondta: értékelni kell a veszélyhelyzeti megoldásokat, illetve be kell azonosítani a megbízható diagnosztikai és terápiás eljárásokat.

"Az eddigi tapasztalatok kritikus értékelésével javítani kell a felkészültségi szintet: a már bizonyított eszközök és lehetőségek mellett azonban ne zárkózzunk el az új lehetőségek kihasználásától sem, a megfelelő minőségi kritériumok szem előtt tartása mellett" – mondta Keserű György.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja bemutatta az egyetem science park programját, amelyben új innovációs negyedet alakítanak ki. Kotán Attila elmondta: fejlesztik a kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúrát valamint tartalmat, egyebek közt kiemelten kezelik az ipari digitalizációt, az 5G kutatást, az adatgyűjtést, a vállalatokkal való együttműködést.

"Az innovációs park programunk legnagyobb eleme a BME Innovációs és Fejlesztési Központ létrehozása, amit a Goldman épület helyére képzeltünk el. A kormány már döntött az épületek bontásáról. Az új létesítménybe szeretnénk koncentrálni a BME innovációs és fejlesztési feladatait, szervezetét és programját" – mondta Kotán Attila. Megemlítette azt is, hogy

ide költöznének azok a hazai intézmények, szervezetek is, amelyek a kormányzaton belül innovációval és k+f+i-vel foglalkoznak,

többek között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Bay Zoltán Intézet, valamint azok a szakmai partnerek, amelyekkel még jelenleg is tárgyalnak, és már különböző programokkal megjelentek az egyetemen.

A BME science park programjában Balatonfüreden tudáscentrumot hoznak létre, amelyet a tervek szerint már jövőre átadnak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csörnyei Géza: az 50-60 éves budapesti vízvezetékek az élettartamuk végére jutottak

Csörnyei Géza: az 50-60 éves budapesti vízvezetékek az élettartamuk végére jutottak

A fővárosi vízhálózat átlagéletkora 50 év felett van, de nem a 100 évnél idősebb vezetékekkel van a legtöbb probléma – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója. Beszélt arról is, hogy ezek a vízcsövek rosszul bírják a kánikulai időszakok többletterhelését.

Itt a vége a forróságnak – mutatjuk

Ugyan a következő egy-két nap még kitart, tovább fokozódik a forróság, de már egyre biztosabban kijelenthető, hogy péntekre mérséklődik a hőség. Csapadék azonban továbbra is inkább csak lokálisan valószínű. Kedden 41 fok is lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.08.04. kedd, 18:00
Gerendai Károly
a Sziget Fesztivál főszervezője
Tényleg a JÉGER-rendszer miatt száradnak ki a magyar földek? Megszólaltak a meteorológusok

Tényleg a JÉGER-rendszer miatt száradnak ki a magyar földek? Megszólaltak a meteorológusok

Hőhullám tombol jelenleg Magyarországon, az extrém magas hőmérséklet mellett pedig az aszály mára már súlyos mezőgazdasági károkat okoz. Az elmúlt időszakban a nyilvánosságban azonban egyre gyakrabban merül fel érvként, hogy az országos szinen műküdő JÉGER jégkármérséklő rendszer lehet felelős a szárazságért. Egy ötezer gazdálkodót bevonó felmérés alapján a válaszadók 66 százaléka a rendszer leállítását kérte, így az Agrárminisztérium több megyében leállítja a rendszer működését. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a döntés nem tudományos állásfoglaláson alapul: szeretnék a jövőben megvizsgálni a rendszer működésének hatékonyságát. A Portfolio-nak nyilatkozó meteorológusok szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján sem a rendszer csapadékcsökkentő hatása, sem a jégkár elleni hatékonysága nem igazolható egyértelműen. A működési adatokból az is kiolvasható, hogy a JÉGER-rendszer generátorait évről évre kevesebbet használják, amely az egyre szárazabb klímával állhat összefüggésben. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a szárazodás évek óta tartó, fokozódó probléma, amelyet elsősorban a klímaváltozás és a nem megfelelő vízgazdálkodás okoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×