Magyarország élni kíván a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel - jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter a Debreceni Egyetemen, ahol bemutatta az ország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját.

Palkovics László azt mondta: a kidolgozásban a Mesterséges Intelligencia Koalíció több mint 250 tagszervezete, ezernél is több szakértővel vett részt. A dokumentum alapvetések, technológiai fókuszterületek, projektek kijelölésével fogalmazza meg, milyen tevékenységre van szükség a megvalósításhoz. Ez alapján kell felkészíteni a társadalmat és a gazdaságot a technológia alkalmazására – fejtette ki.

Kiemelte, hogy a mindennapi ügyintézésben is komoly haszna lehet a mesterséges intelligenciának. A miniszter szerint ezekkel a gépekkel kapcsolatba kerülünk a posta, a kormányhivatal, vagy a bankok ügyfélszolgálatainál, de mesterséges intelligenciával szabályozzák például az öntözést az agrárium területén. Mint mondta, a mesterséges intelligencia adatokra épül, meglévő adatokból hoz döntéseket, ezért az embereknek a jövőben nem csak pénztárcájuk, hanem "adattárcájuk" lesz, ami megkönnyíti az ügyintézést.

Palkovics László a kutatás-fejlesztés területéről kiemelte: már megalakult az a laboratórium, amelyen keresztül a jövőben minél több világhírű kutatásba be tudnánk kapcsolódni.

Hozzátette: Magyarország elkötelezett a stratégia megvalósításában, csatlakozott a finnországi kezdeményezéshez és célul tűzte ki, hogy az ország lakosságának 10 százaléka, mintegy egymillió embernek legyen valamilyen szintű ismerete a mesterséges intelligenciáról, a lakosság egy százaléka, százezer ember pedig képzésben vegyen részt, tanfolyamok keretében szerezzen ismereteket az új technológiákról.

Programok

Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára az InfoRádiónak azt mondta: úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak lett kitalálva a mesterséges intelligencia, mivel ásványkincsekben nem túl gazdag, de az informatikához kapcsolódó tudásban, digitalizáció területén mindig is élen jártunk. Szavai szerint jelenleg is számos vállalkozás tevékenykedik Magyarországon, amely már kiemelkedő eredményeket tud elérni.

A kormány szerint a következő tíz évben fokozott erőfeszítésekre van szükség e téren.

"Be kell indítanunk az adatgazdálkodást, az adatgazdaságot, ami az alapja a mesterségesintelligencia-fejlesztéseknek,

megfelelő szabályozási környezetet kell teremtenünk, továbbá az oktatásra, képzésre is óriási hangsúlyt kell fektetnünk" - mondta a helyettes államtitkár.

A várakozások szerint ugyanis egymillió olyan új munkahely jön majd létre Magyarországon 2030-ra, amely magasabb hozzáadott értéket képvisel majd, és ma még talán nem is létező munkakörök alakulnak ki. "Erre mindenképpen fel kell készítenünk a lakosságot" - mondta Solymár Károly Balázs, hozzátéve, hogy a stratégia célja, hogy a mesterséges intelligencia kutatásában, oktatásában és az alkalmazásában is nagyot lépjen előre az ország.

Az ehhez szükséges konkrét intézkedések között az első és legfontosabbként említette, hogy tudatos adatgazdálkodást hozzanak létre annak érdekében, hogy a Magyarországon a különböző hatóságoknál fellelhető közadatok és bizonyos esetekben a magánadatok felhasználásában, értékesítésében rejlő gazdasági potenciál megjelenjen.

"Ezért létrejön a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség mellett az ehhez kapcsolódó törvényi háttér is,

és konkrét programok indulnak majd az önvezető autózás, a mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztika, valamint a mezőgazdaságban a precíziós gazdálkodás területén" - részletezte a konkrétumokat Solymár Károly Balázs.

Szavai szerint a hozzávetőleges számítások alapján

a stratégia végrehajtására 166 milliárd forintra lesz szükség,

és az uniós források is jelentős mértékben támogatják majd a digitalizációt a zöldgazdaság fejlesztése mellett a következő időszakban.

Az egymillió magas hozzáadott értékű munkahely mellett a stratégia további célja, hogy

megvalósítása eredményeképp 15 százalékkal növekedjen Magyarország nemzeti összterméke (GDP),

továbbá az MI-k alkalmazásával 26 százalékkal növekedjen a magyar kis- és középvállalatok termelékenysége.

A mi életünkről szól

Az alapozó intézkedések között nevesítik a mesterséges intelligencia értéklánc elemeinek megvalósítását segítő lépéseket, többek között az alkalmazásokat, adatvagyonnal való megfelelő gazdálkodás, különféle kutatás-fejlesztési projektek, a színvonalas kutatási infrastruktúra létrehozása mellett az ehhez szükséges oktatási háttér, az etikai-jogi keretrendszer megteremtését is.

"A stratégia a mi életünkről szól, ezért fontos, hogy olyan kereteket biztosítsunk a technológia alkalmazásának, amely az emberek jólétét szolgálja"

- hangsúlyozta az az InfoRádiónak Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. Ezért is került be hét olyan fejlesztési terület, cél a stratégiába belátható határidőkkel, amelyek kiemelkedően ambiciózusok, és praktikusan érintik a hétköznapokat.

Ide sorolta az elnök az autonóm közlekedés fejlesztése mellett az ügyfélszolgálatok automatizálását, az állampolgárok adatokkal való önrendelkezésének megteremtését, az egészségügyben és az oktatásban működő személyi asszisztensek kiépítését. Emellett a zöldenergiát felhasználni képes okos hálózatok fejlesztését, valamint az agrárium környezetterhelésének csökkentését említette még a stratégia kiemelt céljai között.