Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A Városligetbe tervezett Magyar Zene Háza a Városliget Zrt. által közreadott látványterven. Augusztus végéig megkezdődik a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szu által tervezett Magyar Zene Háza építése a Liget Budapest projekt keretében; az oktatási, múzeumi intézményként és koncerthelyszínként is szolgáló épület 2020 végén nyithatja meg kapuit.
Nyitókép: MTI/Városliget Zrt.

Már a valóságban is megcsodálható a Zene Háza elképesztő tetőszerkezete

A Liget Budapest Projekt keretében elkészült Európa egyik leglátványosabb tetőszerkezete, így szerkezetkésszé vált a Magyar Zene Háza – közölte az InfoRádinak nyilatkozva Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

A Magyar Zenez Háza egy korábban elzárt területen, a Hungexpo romépületei helyén épül, amely egyfajta zenei beavatóintézményként várja majd 2021 év végétől a nagyközönséget. A zenei Csodák Palotájának is tekinthető létesítmény kivitelezése különleges szakaszába lépett, miután elkészült az emblematikus tetőszerkezete – számolt be az InfoRádiónak a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Gyorgyevics Benedek emlékeztetett, a Magyar Zene Házát a 2014-ben a világ leginnovatívabb építészének választott japán Sou Fujimoto álmodta meg, és magyar partnerével, a M-Teampannon Építészmérnöki Kft. közösen tökéletesítette a terveket, amely

nemcsak a tervezőasztalon és a 3D-s látványokon mutat igazán jól, hanem most már kinn, a valóságban is.

Az osztatlan, helyenként több mint 13 méter magas, hőszigetelő üveg homlokzat után most a másik leglátványosabb elem, a tetőszerkezet készült el– ismételte meg a vezérigazgató, hozzátéve: a palacsintára emlékeztető, a lombkorona szintjénél alacsonyabb, nagyon diszkrét, egyben izgalmas hullámos játékú tető több mint száz lukkal került megálmodásra, lehetőséget biztosítva arra, hogy a ligeti fák ezeken akár át is nőjenek, illetve hogy egy izgalmas megvilágítást lehessen elérni az épület és környezete számára.

Gyorgyevics Benedek kiemelte,

a tető nem egy teljesen öncélú, dizájnjában és megjelenésében extravaganciát biztosító építészeti eleme az épületnek, hanem fontos funkciója is van,

hiszen ebben elhelyezésre kerül számos, a Zene Házához köthető funkció, stúdiók, digitális archívum, valamint egy könnyűzenei könyvtár is, amely ennek a létesítménynek köszönhetően jön létre, és válik kutathatóvá a téma iránt érdeklődök számára.

A kivitelezéssel kapcsolatban továbbá megjegyezte, szerencsés módon az a pandémiás helyzet ellenére kiválóan halad, ezért 2021 végén egy „végtelenül izgalmas, új intézményt vehet birtokba a nagyközönség” – ígérte a Városliget Zrt. vezérigazgatója. A funkciók telepítése a mostani pillanatban is folyamatos, hiszen az épület szerkezetkésznek mondható. Innentől kezdve a „finomhangolás”, a belsőépítészeti és szakipari munkák zajlanak, de a fókusz már áthelyeződött – tette hozzá –, miután az épület mellett az intézmény létrehozása, a leendő zenei programok meghatározása, az időszaki és állandó kiállítások tervezésének lezárása és kivitelezésének a megkezdése, továbbá a hangversenyteremnek és a külső zenei hallgatási pontoknak a kivitelezése is megkezdődött – sorolta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×