eur:
393.9
usd:
364.77
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös, győztes tervpályázata a Dél-Budát és Csepelt összekötő új Duna-híd megépítésére az Új híd a Dunán - 15+1 híd Budapesten című kiállítás megnyitóján a fővárosi Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény múzeumban 2018. május 28-án. A szeptember 16-ig megtekinthető tárlatot a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szervezte.
Nyitókép: Kovács Tamás

Vitézy Dávid szerint nem kérdés, melyik Duna-híd a jobb választás

Folytatja a tárgyalásokat a kormány és a Városháza a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, ahol napirenden lesz az atlétikai világbajnokság és a fővárosi nagyberuházások ügye. Megvitatják azt is, hogy hol épüljön meg az új budapesti Duna-híd. Két elképzelés van, az egyik a Galvani, a másik pedig az Albertfalvai híd. Vitézy Dávid a Galvani híd nemzetközi tervpályázatának szakértőjeként az utóbbi mellett érvel.

Az elmúlt évtizedekében két helyszínen szerepelt Budapest szerkezeti terveiben új Duna-híd. Az egyik az úgynevezett Galvani híd, amely a csepeli belvárostól északra kötné össze a pesti oldalt a budaival, az Üllői úttól nagyjából az Andor utca vonaláig, míg a másik délebbre, az Albertfalvai híd, ami Budafokról kötne át a csepeli városközponton, a Csepel Művek ipari területén át, és valahol a Határ út környékén érné el a pesti oldalt – ismertette Vitézy Dávid az InfoRádióban.

A kormány álláspontja két évvel ezelőtt az volt, hogy a Galvani híd épüljön meg elsőként. Erre le is folyt egy nagyon széles körű, Magyarországon száz éve nem látott mélységű hídtervpályázat, amin egy nemzetközi konzorcium, az egyik legismertebb holland hidat tervező UNStudio nyert, akik immáron

több mint egy éve tervezik az említett új dunai átkelőt, villamossal, kerékpársávval, széles járdákkal és természetesen kétszer két forgalmi sávval

– fejtette ki a szakértő.

A közelmúltban viszont felmerült, hogy mégis az Albertfalvai hidat kellene felépíteni, erről tárgyal csütörtökön a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ahová, mint a korábbi tervpályázat közlekedési munkacsoportjának, szakértői részének vezetője, meghívást kapott Vitézy Dávid is. Szerinte mind a két híd mellett szólhatnak érvek, de az igazán döntőek a Galvani híd mellett esnek latba, így meglátása szerint azt lenne érdemesebb az előttünk álló évtizedben megépíteni és átadni.

Vitézy Dávid magyarázata szerint a Galvani híd közelebb van a belvároshoz, míg az Albertfalvai híd jellemzően az M0 déli hídját tudná kicsit tehermentesíteni, és azok, akik ma az M0-son járnak, kisebb körben tudnák kerülni a belvárost. Eközben a Galvani híd inkább a városból tudna kiszívni forgalmat,

a modellezés szerint naponta 37 ezer autóval csökkentve a budapesti Duna-hidak terheltségét.

Emellett az is igaz – folytatta –, ha azokat a belvárosi, a város élhetőségét javító intézkedéseket, amelyekről sok éve szó van, de nem igazán sikerült előrelépni (például az alsó rakpart forgalomcsökkentése a pesti oldalon, vagy a Rákóczi út–Kossuth Lajos utca tengelyen a mai autótengernél egy kicsit élhetőbb városi környezet megteremtése, esetleg a Lánchíd környékén a forgalomcsillapítás). Ha ezeket egy ambiciózus forgalomcsillapítási program részeként hozzácsatolják a Galvani híd átadásához, akkor több mint 50 ezer autóval csökkenhetne a belváros forgalma – emelte ki. Tehát, például azok, akik a BAH-csomópontot érintve a Hegyalja úton az Erzsébet hídon át közlekednek Budáról Zuglóba, vagy Újbudáról Kőbányára, azok kikerülhetnék a központot – fogalmazott Vitézy Dávid. A Galvani híd először a Rákóczi hídtól venne át forgalmat, az a Petőfitől, ami pedig az Erzsébet és a Lánchidat tehermentesítené.

A szakértő továbbá arra is emlékeztetett, hogy Budapest „aranytartaléka” az a rozsdaövezeti zóna, ahol az elmúlt évtizedekben vasúti vagy ipari funkciók voltak jelen, de mára ezek eltűntek, vagy legalábbis alulhasznosítottak. Ilyenekből bőven akad annak a körútnak a nyomvonalán, amit a Galvani híd jelöl ki. Így ez a választás képes lehetne arra, hogy

Budapestnek ezt a területét fejlessze, elérhetővé tegye, villamossal és közúttal is kiszolgálja

– magyarázta Vitézy Dávid. Véleményes szerint fővárosi érdek, hogy azokon a területeken legyenek fejlesztések, amelyek minél közelebb esnek a város szívéhez, jelenleg azonban még használjuk ki őket. Ezeken a területeken valósuljanak meg az ingatlanfejlesztések, amikhez viszont elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra javítása, ami még mindig egyszerűbb feladat, mint az agglomerációban kiépíteni ugyanezt.

Amikről még szó eshet

A többi között a budapesti kórházfejlesztésekről, a Liget-projektről és az atlétikai világbajnokságról is szó lesz a csütörtöki Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén. Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádiónak korábban az alábbi témákat jelölte meg, amelyekről mindenképpen tárgyalni akar a kormánnyal:

  • a főváros idei költségvetését egy jelentős hitelfelvétellel tervezte meg Budapest előző vezetése
  • három nagyberuházás esetében komoly forráshiányt örökölt a főváros, és rövid távon ezek közül a Lánchíd felújtása problémás, mert – bár a munkálatok elvégzése műszakilag nagyon indokolt – hiába indult el a közbeszerzés, majdnem kétszer olyan drága árajánlat érkezett be, mint amennyi forrás rendelkezésre áll
  • a 3-as metró felújításához hiányzik 10 milliárd forint – erről végül úgy döntött a főváros, hogy ezt a forrást biztosítja
  • az állatkerti beruházás befejezéséhez is komoly összegek hiányoznak még.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükséges feltételekről is fontos egyeztetések vannak még hátra. A Fővárosi Közgyűlés november végén elfogadta, hogy a fővárosi önkormányzat öt feltétellel támogassa a ferencvárosi atlétikai stadion megépítését. A főváros feltétele volt a többi között, hogy következő öt évben az Egészséges Budapest Program keretében 50 milliárd forintből fejleszthetik a kerületi önkorkmányzatok az egészségügyi alap- és szakellátást, valamint, hogy az atlétikai stadion megépítésével induljon el a zöldfelületek növelése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×