eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
A nemzeti lobogó az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulóján az Országház előtti Kossuth téren 2019. március 15-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Óriási trianoni emlékmű épül az Országgyűlés szomszédságában

Ötmilliárd forintból Trianon-emlékhelyet épít a kormány a Parlamenttel szemben, az Alkotmány utcában. Nem szobor lesz, hanem egy földbe süllyesztett, száz méter hosszú létesítmény – mondta az InfoRádiónak a Steindl Imre Program vezetője.

Az építmény az Alkotmány utca Kossuth Lajos tér és a Honvéd utca közötti szakaszán terül majd el, ezt a részt eztán elzárják az autóforgalom elől – tájékoztatott Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program vezetője hozzátette: ez egy két háztömbnyi, 100 méter hosszúságú, négy méter szélességű emlékhely lesz. A koncepció lényege, hogy a talajszintről négy méteres mélységig rámpa vezet, és az így kialakult oldalfalra vésik fel az 1913-as összeírás szerinti 12 ezer magyar település nevét. A létesítményben egy örökmécsest is elhelyeznek.

Wachsler Tamás hangsúlyozta:

a Kossuth tér rendezésénél is alapvető szempont volt a Steindl Imre által meghatározott iránymutatása,

miszerint az Országházzal semmilyen elem nem konkurálhat. Egy Trianonhoz hasonló témának kizárólag monumentális emlékmű képzelhető el, szoborként ez kitakarná az épületet, ezért is van szükség erre a modern, tájépítészeti megoldásra – szögezte le. Tette hozzá: a Kossuth tér kibővítéseként kell kezelni az emlékművet, így annak térépítészeti eszköztárából kell meríteni.

A programvezető szerint elképzelhető, hogy a kialakítás és az esztétikum viták tárgyát képezi majd, azonban – úgy véli – trianoni békeszerződés nemzeti tragédia, így azok a cikkek és kommentárok, melyek a projekt alapját kérdőjelezik meg, számára érthetetlenek.

Az építményre 5,08 milliárd forintot biztosított a kormány a beruházásra, aminek a trianoni békeszerződés 100 éves évfordulójára, tehát 2020. június 4-re kell elkészülnie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×