Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A látogatási tilalomról szóló tájékoztató a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Gyermekgyógyászati Osztálya egyik bejáratán 2018. február 6-án. A felső légúti hurutok, influenzás megbetegedések megelőzése miatt részleges látogatási tilalmat rendeltek el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház három intézményében.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Tisztifőorvos: 1-2 hét múlva tetőzik az influenza

Az influenzajárvány 1-2 hét múlva tetőzik Magyarországon – közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Müller Cecília. A megbízott országos tisztifőorvos kijelentette: a védőoltások pozitív hozadéka jóval jelentősebb, mint az esetleges kockázatuk.

Müller Cecília úgy fogalmazott, hogy a szakemberek már látják az alagút végét. Az influenzajárvány fokozódásának mértéke kicsit megtorpant – hangsúlyozta, hozzátéve: míg a múlt héten 70 százalékos volt az emelkedés, erre a hétre csupán 20 százalék ez az arány.

Egy megyében, Nógrádban ráadásul már csökkenni kezdett az influenza-szerű megbetegedések száma, három megyében pedig lassult a növekedés.

„Talán még egy-két hét – akkor tetőzik a járvány –, attól kezdve – úgy vélem, hogy – csökkenni fog a megbetegedések száma”

– fogalmazott a megbízott tisztifőorvos az InfoRádió Aréna című műsorában.

Müller Cecília beszélt az influenzajárvány kirobbanásának természetéről is. Mivel légúton terjedő vírus okozza a megbetegedést, így több területen jelenik meg rövid időn belül egyszerre. Egy-egy közösségben kezd el terjedni – tette hozzá. És bár az influenza szezonális betegség, valójában mindig jelen van, ám nyáron a terjedéséhez már nem optimálisak a feltételek.

Többet használ, mint árt

Az oltásellenesség – csakúgy, mint a világban sok helyen – Magyarországon is létező jelenség – mondta a megbízott országos tisztifőorvos. Hozzátette: igyekeznek megfelelően tájékoztatni a lakosságot, hogy mi következhet az oltás után: mi a normális reakció, amitől nem kell megijedni. Ilyen lehet például a szúrás helyén tapasztalható bőrpír vagy gyermekkorban a hőemelkedés.

„A hozadéka, az értéke a védőoltásnak lényegesen magasabb, mint az esetleges kockázat”

– fogalmazott.

Az oltások hasznosságát a nem oltott közösségekkel összevetve lehet szemléletesen bemutatni – tette hozzá Müller Cecília, kiemelve: voltak olyan járványok, melyek kizárólag az oltatlanok körében terjedtek, mások nem betegedtek meg. Erre a bárányhimlő elleni védőoltás a legjobb példa: ugyanis a bárányhimlő fertőzöttségi kitettsége olyan magas, hogy ezt a betegséget védőoltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen elkerülni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×