Az új szabályozás értelmében a tárgyaláson való részvétel nem kötelezettség, hanem jog: ez azt jelenti, hogy a vádlott lemondhat erről a jogáról, innentől kezdve pedig nem köteles részt venni a bírósági eljárásban - mondta Varga Eszter, a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának megbízott vezetője.

A nyomozás előtt előkészítés

A parlamentben tavaly nyáron megszavazott törvény egyik újdonsága az előkészítő eljárás, amely egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében.

"Lényeges változás, hogy minden ügyben kötelező előkészítő ülést tartania a bíróságnak, amelynek a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül meg kell történnie.

Az előkészítő ülésen kötelező a vádlott és a védő jelenléte is"

- mondta Varga Eszter. Ezen az ülésen a vádlott beismerheti bűnösségét, lemondhat a tárgyaláson való jelenlét jogáról, és ha a beismerést a bíróság elfogadja, akkor akár már az előkészítő ülésen ítéletet hozhat. Ha nem történik ilyesfajta beismerés, vagy csak részben, akkor az előkészítő ülésen előterjeszthetik a bizonyítási indítványukat a felek, itt rögzül a bizonyítási kör, s ezt követően tárgyalást tűz ki a bíróság - mondta a megbízott vezető.

"Ezen a tárgyaláson már nem kötelező a vádlott jelenléte, ha lemondott arról. Ennek feltétele, hogy legyen védője és a védő egyben kézbesítői megbízott is, tehát rajta keresztül szerez tudomást a vádlott a tárgyalásról.

Ítéletet is hozhat a bíróság a vádlott távollétében és azt is a kézbesítési megbízott útján fogja megkapni"

- hangsúlyozta Varga Eszter.

A bizonyítási indítványokat az előkészítési ülésen terjesztik elő a felek, viszont ha a védő a tárgyaláson újabb bizonyítási indítványt ad be, akkor nyilatkoznia kell, hogy erről a bizonyítási eszközről korábban nem tudott.

Ezzel korlátozható, hogy az eljárást a bizonyítási indítványok folyamatos benyújtásával elhúzzák

- vélekedett a megbízott vezető.