INFORÁDIÓ 
2018. november 19. hétfő
Erzsébet

európai unió

navracsics tibor

interjú

Navracsics Tibor: a biztosok nem képviselhetik a saját hazájukat az EU-ban

Navracsics Tibor: a biztosok nem képviselhetik a saját hazájukat az EU-ban

Infostart

A 2019-es európai parlamenti választáson minden országban a migrációs válság lesz a meghatározó kampánytéma, és az erőviszonyok átalakulásával az unió közelebb juthat majd a migrációs válság megoldásához – vélekedik Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint az Európai Parlamentben nyilvánvaló pártpolitikai csatározások folynak, ezért hangzanak el gyakran teljesen alaptalan vádak hazánk ellen a baloldali képviselőktől.

A Magyar Időknek adott interjút Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.

– Mikor beszélt legutóbb Orbán Viktor miniszterelnökkel?

– A választások után felhívtam telefonon, és gratuláltam neki a győzelemhez. Abban maradtunk, hogy a kormányalakítás lezárultával, júniusban személyesen is találkozunk.

– Ez különleges alkalom lesz, vagy rendszeresen egyeztetnek?

– Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, mint ahogy azokkal a miniszterekkel is rendszeresen találkozom, akikhez valamilyen módon kötődik a szakterületem. Az uniós biztosok feladatkörébe tartozik, hogy tájékozódjanak, egyeztessenek az egyes tagállamok kormányaival, és a vitás esetekben közvetítsenek a kabinetek és az Európai Bizottság között. Kollégáim is folytatnak hasonló informális megbeszéléseket, így próbáljuk megismerni a tagállamok várható reakcióit egy-egy tervezett lépésünkre.

– Mit jelent a gyakorlatban az uniós biztos függetlensége az őt delegáló tagállamtól?

– Amikor elfogadtuk a hivatali megbízásunkat az Európai Bizottságban, arra kellett esküt tennünk, hogy függetlenek leszünk a minket delegáló kormánytól, utasítást nem fogadunk el. Tehát a biztosok nem képviselhetik a saját hazájukat, kormányukat, de bevett gyakorlat, hogy viták során nemcsak az egyes szakterületek felelőseként kérik ki a véleményünket, hanem az adott országból származó, arról többlettudással rendelkező politikusként is. Engem is meg szoktak kérdezni Magyarországról, ha vita van, ha tájékozódni szeretnének.

– Legutóbb az Európai Parlament LIBE-bizottságában minden valóságalapot nélkülöző vádakkal illették Magyarországot, egyébként nem először. Ilyenkor uniós biztosként nem érzi úgy, hogy meg kellene szólalnia?

– Az EP vitáival mi nem foglalkozunk. Itt még élesebben működik az a hatalommegosztás, amely a nemzeti rendszerekben fennáll a kormányok és a parlamentek között. Az EP elsősorban politikai intézmény, sokszor pártpolitikai érvekkel, a bizottságban viszont igyekszünk kiküszöbölni a pártpolitikát, sőt magát a politikai töltetet is próbáljuk csökkenteni a vitás kérdésekben. Azért is fontos ez a távolságtartás a pártpolitikától, mert a tagállamok köre rendkívül sokszínű, ezért az Európai Bizottság nem tudná megőrizni a hitelességét, ha erősen politikai töltetű párbeszédeket folytatna.

– Ez érthető, de amikor hazánkkal szemben fogalmaznak meg alaptalan állításokat különböző uniós intézmények, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy – már csak az objektivitás érdekében is – helyretegye a tévedéseket, valótlanságokat.

– Az Európai Parlamentben zajló vitákban az ottani magyar képviselők védik meg a magyar álláspontot. Amikor a bizottságon belül nem tényszerű vagy kifejezetten pártos véleményeket fogalmaznak meg hazánkkal szemben, akkor természetesen megszólalok, többször is volt példa erre. Mindig azt az álláspontot képviselem, amikor Magyarország kerül napirendre – ami egyébként nem gyakori –, hogy pártatlanul, objektíven kezeljük a kérdést. Ugyanezt képviseltem Lengyelországgal kapcsolatban is a 7-es cikkely szerinti eljárás elindításáról szóló vitában. Különvéleményt is megfogalmaztam, szerintem ugyanis még nem volt indokolt ez a lépés, hiszen a többi eszközben is rejlett lehetőség.

– Magyarország ellen is felvetődött a 7-es cikkely elindítása az EP-ben. A bizottságban szó esett erről?

– Még nem. Egyelőre az EP-ben zajlik a vita, ott szavaznak majd róla, ezt követően kerülhet a bizottság elé a kérdés.

– Ha odáig jut, ön milyen álláspontot képvisel majd?

– Minden hasonló esetben azt gondolom, hogy meg kell nézni a joganyagot, amelyet a tagállamok elfogadtak, amikor beléptek az unióba, és ha a mostani gyakorlatuk ütközik ezzel, akkor különböző lehetőségekkel élhet a bizottság, ilyen például a kötelezettségszegési eljárás. Korábban, amikor még miniszterként vitánk volt az Európai Bizottsággal, minden kérdést tudtunk kezelni a kötelezettségszegési eljárás keretében. Ez egy jó eszköz, amely minden uniós tagállam esetében működik.

– A már említett LIBE-bizottságban az is elhangzott, hogy Magyarországon sérül a jogállamiság.

– Magyarországon nincs rendszerszintű probléma a jogállamisággal. A konkrét jogi megoldások terén pedig szinte minden tagállamban időről időre felvetődnek problémák, akár a bíróságok hatékonyságával, akár az államhatalmi ágak megosztásának módjával kapcsolatban.

– Mi lehet az oka, hogy mégis ilyen vádak érik hazánkat?

– Az EP-ben nyilvánvalóan pártpolitikai csatározások folynak, ezt meg tudják erősíteni a fideszes, de akár az MSZP-s uniós képviselők is. Az a baloldali politikus, aki nem szereti Magyarországot, keres olyan részleteket, amelyekre felépíthet egy érvelést hazánk ellen. A bizottságnak arra kell ügyelnie, hogy ne csússzon bele a pártpolitikai érvelés csapdájába.

– Megvalósulhat-e Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tervezete, amely a jogállamiság érvényesüléséhez kötné az uniós kifizetéseket?

– Ez egyelőre csak egy ötlet, ahhoz, hogy komolyra forduljon, jogszabályt kell alkotni, amelyben részletezni kell azokat a feltételeket, amelyek alapján felvetődhet az, hogy az uniós források a jogszerűség szempontjából nem hasznosulnak tökéletesen. A vitában azt az álláspontot képviseltem, hogy a meghatározó feltételek között rögzítsük: a tagállamoknak végre kell hajtaniuk az Európai Bíróság döntéseit. Ez azért is fontos, mert a jogállamiság tekintetében legtöbbször emlegetett államok – Magyarország és Lengyelország – kitűnőre vizsgáznak ebből a szempontból. E két tagállam minden bírósági ítéletet végrehajt, miközben ismerünk több olyan uniós országot, amely szavakban a jogállamiság elhivatott védelmezője, az Európai Bíróság ítéleteinek végrehajtásában azonban hátul kullog.

– Heves vitára számíthatunk júniusban az új bevándorlási rendszerről, amely a migránsok kötelező szétosztását is tartalmazza. A tervezetet Magyarország a V4-es államokkal együtt elutasítja, így nincs sok esély egy közös európai megoldásra. Tekintettel arra, hogy Németországban egyetlen illegális bevándorló kitoloncolása is szinte megoldhatatlan feladatnak bizonyul a hatóságok számára – mint azt a napokban láthattuk a híradásokban egy togói férfi ügyében –, nem igazán látszik reálisnak bármilyen egységes európai megoldás a migráció problémáira. Ön lát esélyt erre?

– A probléma mérete és súlyossága is azt mutatja, hogy a bizottság maximálisan rá van utalva a tagállamok együttműködésére, a testület egymagában nem tud végrehajtani semmilyen tervet. Jú­niusban az Európai Tanács hoz majd döntést a tervezetről, amihez a tagállamok egységes szavazata szükséges. A kulcsproblémát nem is a bizottság javaslatai­ban látom, hanem abban, hogy egyes tagállamok nem képesek érvényt szerezni esetenként még a saját jogszabályainak sem, mint például a menekültügyi vagy a kitoloncolási, visszatelepítési szabályoknak. A V4-ek a külső határok lezárását, megvédését és a migráció megállítását szorgalmazzák, miközben a német, a francia és az olasz álláspont sokkal liberálisabb menekültpolitikát jelent, ezért nyilván heves vita lesz júniusban.

Nyitókép: Aris Oikonomou
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018