Infostart.hu
eur:
362.98
usd:
311.35
bux:
152213.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia

Különleges egység a Magyar Honvédségen belül

Kibervédelmi parancsnokságot hoznak létre a Magyar Honvédségben. Ezt Simicskó István honvédelmi miniszter jelentette be a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat ünnepi állománygyűlésén, amelyet a független magyar katonai nemzetbiztonság megalakulásának századik évfordulóján tartottak Budapesten.

Simicskó István napjaink legnagyobb biztonsági kihívásai közül a tömeges illegális migrációt, a terrorizmust, az embercsempész bandák tevékenységét, továbbá a kibertérben történő támadásokat emelte ki. Utóbbi kapcsán elmondta: döntöttek arról, hogy a honvédségen belül létrehoznak egy kibervédelmi parancsnokságot. Ennek előkészületi munkái már megkezdődtek - tette hozzá.

  • Ezzel együtt a védelemtechnológiai kutatóintézetet is továbbfejlesztik.
  • A katonadiplomácia erősítése érdekében pedig több országban újranyitják a véderő attaséhivatalokat.

A miniszter elmondta: napjainkban hagyományos katonai, modern, hibrid hadviselési kihívások egyaránt vannak. A virtuális, kibertérben naponta több százezer támadás érhet egy országot. Ennek nyomán a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program a magyar hadiipar újjáépítését, s a korszerű technológiai fejlesztéseket is tartalmazza.

Simicskó István azt mondta:

a honvédségben szeretnék növelni a tényleges katonai állomány létszámát.

Céljuk, hogy 2026-ra egy 30 ezer fős aktív állománnyal rendelkezzen a honvédség.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: ütőképes Magyar Honvédséget szeretnének felépíteni. A Magyar Honvédség történetében most megkezdődött a fejlődés időszaka - emelte ki a miniszter.

Szervezeti változások

Mint a KNBSZ honlapján kifejtették: a független nemzeti katonai hírszerzés és elhárítás a Habsburg Monarchia felbomlása óta létezik. 1918-tól a katonai hírszerzést és elhárítást folytató szervezetek számos strukturális változáson mentek keresztül. A II. világháború után a HM csoportfőnökségek keretében működött a hírszerzés és elhárítás.

A politikai rendszerváltás során a korábbi állambiztonsági rendszert új nemzetbiztonsági struktúra váltotta fel, 1990-ben megalakult a Honvéd Vezérkar Katonai Felderítő Hivatal (KFH) és a Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatal (KBH). Majd egy 1995 végén elfogadott törvény alapján megalakult a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatala, és a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatala.

2011 végén megkezdődött a két katonai nemzetbiztonsági szolgálat - a KFH és a KBH - integrációjának előkészítése. A KFH és KBH összevonásával 2012. január elsején megalakult a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. A KNBSZ-ben megszűntek a párhuzamosságok, felgyorsult az információáramlás, a korábban elkülönülten működő két szervezet képességei egymásra épülnek - olvasható a KNBSZ oldalán.

Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Unger Anna a vagyonvédelmi hivatalról: demokratikus konszolidáció nem képzelhető el igazságtétel nélkül

Unger Anna a vagyonvédelmi hivatalról: demokratikus konszolidáció nem képzelhető el igazságtétel nélkül

Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága kedden meghallgatta Unger Anna Róza politológust, az ELTE egyetemi docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára. A korrupciókutató szerint a hivatal feladata nem szűkíthető egyes ügyek kivizsgálására: fel kell tárnia azt a rendszert is, amely a visszaéléseket lehetővé tette. Unger a demokratikus átmenetek tapasztalataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy a vagyonvisszaszerzésnek nemcsak igazságtételi, hanem a demokratikus rendszer jövőjét védő szerepe is van. Ugyanakkor óvatosságra intett: a hatéves vezetői ciklus végére nem reális tömegesen jogerős ítéleteket várni, a hivatal sikerét inkább a rendszerszintű feltárás és a megelőzést szolgáló intézményi tudás felépítése alapján kell megítélni. Meghallgatásáról a Portfolio a helyszínről tudósít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×