Infostart.hu
eur:
384.77
usd:
327.97
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Benyújtották a Stop Soros törvénycsomagot, íme a részletei

A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről, a bevándorlási finanszírozási illetékről és az idegenrendészeti távoltartásról nyújtott be törvényjavaslatokat a kormány az Országgyűlésnek - a "Stop Soros" törvénycsomag egy részének elfogadásához kétharmados támogatás szükséges.

A parlament honlapjára kedden felkerült három javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyzi, előadója Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.

A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló előterjesztés általános indoklásában azt írják: Magyarország "bevándorlási frontország", amelyet a migrációs hullám különösen érint.

Az indoklásban hivatkoznak a "Soros-tervvel" kapcsolatos nemzeti konzultáció eredményeire, amely szerint a magyarok erős határvédelmet, valamint határozott fellépést akarnak az illegális bevándorlás szervezőivel és segítőivel szemben, illetve nem szeretnék, ha Magyarország bevándorlóországgá válna.

A kormány által előkészített átfogó védelmi csomag, a "Stop Soros" ezt az akaratot tükrözi - áll a javaslatban.

A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló javaslat szerint a jövőben migrációt támogató szervezetnek minősülne és csak engedéllyel működhetne az összes olyan egyesület és alapítvány, amely "nemzetközi védelem biztosítása érdekében harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területére biztonságos harmadik országon keresztül történő belépését vagy tartózkodását szponzorálja, szervezi vagy egyéb módon támogatja".

Ilyen tevékenységnek minősülne, ha a szervezet ezen célok érdekében érdekérvényesítő tevékenységet, kampányt folytat, a jogalkalmazói gyakorlat befolyásolására törekszik, határmegfigyelést tart vagy szervez, információs anyagokat készít vagy ilyenre megbízást ad, hálózatot épít, illetve önkénteseket toboroz, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatást használ fel, vagy pénzbeli, illetve vagyoni jellegű juttatást nyújt.

A javaslat szerint ez a tevékenységség a jövőben engedélykötelessé válik. Az engedélyt az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, vagyis a belügyminiszter adja ki az érintett szervezet kérelmére. A belügyminiszternek az eljárás lefolytatására 180 napja lenne, de ezt indokolt esetben további 90 nappal lehetne meghosszabbítani. A javaslat arról is rendelkezik, hogy ha egy szervezet engedély nélkül végzi ezeket a tevékenységeket, akkor a szervezet adószáma felfüggeszthető, bírság kiszabására kerülhet sor, valamint az ügyész a bíróságnál az egyesület vagy az alapítvány megszüntetését kezdeményezheti.

A javaslat kétharmados támogatást igénylő része a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995-ös törvény módosítására tesz javaslatot, annak érdekében, hogy az Információs Hivatal, Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat elvégezhesse a migrációt támogató szervezetek kapcsán a nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatát.

A javaslat emellett egy-egy ponton módosítja a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011-es törvényt, az adózás rendjéről szóló 2017-es jogszabályt, valamint a menedékjogról szóló 2007-es és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló szintén 2007-es törvényt is.

A törvénycsomag második javaslata a 25 százalékos bevándorlási finanszírozási illetékről szól, amelyet az előterjesztés szerint a migrációt támogató szervezeteknek kell fizetniük, közvetlenül vagy közvetve a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatásaik után. Az illetékekből befolyt összeg a központi költségvetés része, melyet az állam határvédelmi feladatok ellátására fordít.

Az illeték alól mentesülhet az a szervezet, amely hitelt érdemlően igazolni tudja az adóhatóság felé, hogy a külföldről származó juttatásból humanitárius segítségnyújtást végez, illetve nem a migrációt támogatja. Ugyanakkor, amennyiben egy szervezet nem fizeti be az illetéket, akkor annak kétszeresével azonos összegű bírság megfizetésével sújtható.

A "Stop Soros" harmadik eleme az idegenrendészeti távoltartásról szóló javaslat, amely lehetőséget ad a belügyminiszternek arra, hogy az ország határvonalának 8 kilométeres sávjától távol tartsa azokat, akiknek "Magyarországon vagy Magyarország meghatározott területén történő tartózkodása vagy tevékenysége Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes vagy a közérdeket veszélyezteti". A miniszter különösen indokolt esetben harmadik országbeli állampolgárt Magyarország egész területéről távol tarthat.

Az idegenrendészeti távoltartás a javaslat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején rendelhető el hat hónapra, de legfeljebb a válsághelyzet idejére, a határozatot közigazgatási perben nyolc napon belül lehet megtámadni.

Az idegenrendészeti távoltartást nem lehetne alkalmazni ugyanakkor országgyűlési és európai parlamenti képviselővel, határ menti települések önkormányzati képviselő-testületének tagjaival szemben, valamint diplomáciai képviselővel, illetve a menedékjogi törvény szerinti eljárásokban jogi képviseletet ellátó személlyel szemben, illetve a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény szerinti nemzeti megelőző mechanizmus feladatait ellátó személlyel kapcsolatban sem.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Olyan történt a Mol részvényével, amire már 2007 óta nem volt példa

Elsősorban a Donald Trump által belengetett vámfenyegetések és a vonatkozó friss fejlemények befolyásolják ma a befektetői hangulatot. Ázsiában ma reggel felemás hangulat uralkodott, Európában pedig lejtőre kerültek a tőzsdék. A magyar tőzsdén elsősorban a Molra volt érdemes odafigyelni: az olajcég tegnap jelentette be hivatalosan, hogy a szerb NIS olajfinomító többségi tulajdonosa lesz. Jelenleg kisebb emelkedésben van a magyar vállalat árfolyama - ahogy az ilyen esetekben gyakori, már a spekulációt megvették a befektetők (buy the rumour), most pedig várnak a gigaügylet további részleteire. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×