INFORÁDIÓ
2022. július 4. hétfő
Ulrik

arcok 1956-ból

arcok 1956-ból

nemzeti emlékezet bizottsága

Arcok 1956-ból - Csiki Lajos

Infostart

Az InfoRádió – együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával – október 26-tól, 56 napon keresztül egy-egy portréval tiszteleg a hősök és mártírok emléke előtt. Most Csiki Lajost mutatjuk be.

Életpálya

„(...) több napon keresztül kitartott a Schmidt-kastélyban, és ennek a körülménynek komoly nemzetközi jelentősége is volt.” Egyebek mellett ezzel indokolta a bíróság Csiki Lajos halálos ítéletét. Az alhadnagy tevékenységével azt a látszatot keltette, hogy a magyar honvédség harcol a szovjet hadsereg ellen, a megtorlás logikája szerint tehát lepaktált az ellenséggel, szembehelyezkedett a „népi demokráciával” és a baráti Szovjetunióval.

Csiki Lajos (1931 - 1958)

katonatiszt

Csiki Lajos Dorogon született 1931-ben. Apja bányász volt, ő maga is bányászként kezdett dolgozni, miután kitanulta a géplakatos szakmát. 1948-ban önként vonult be katonának, ettől az évtől kezdve volt a kommunista párt tagja is. A forradalom idején alhadnagyként szolgált Esztergomban Mecséri János ezredes parancsnoksága alatt. Nős volt, egy gyermek édesapja.

Komárom megyében 1956. október 26-án kezdődtek a nagyobb forradalmi megmozdulások, tüntetések. Az esztergomi székesegyház melletti szeminárium épületében lévő hadosztály-parancsnoksághoz vonuló tüntetők csatlakozásra szólították fel a honvédséget. A parancsnokág felé tartottak azok a buszok is, amelyek a környező településekről érkeztek vissza azokkal a tüntetőkkel, akik a nagyüzemek munkásságát igyekeztek a forradalom mellé állítani. Csiki Lajos, aki ekkor az őrség parancsnoka volt, a Sötét kapunak nevezett alagutat elérő tömeg láttán visszarendelte a katonákat. Amikor a tüntetők az alagúton át elérték a hadosztály-parancsnokság épületét, a katonák tüzet nyitottak. Az összecsapásnak rengeteg sérültje és egy 1956. decemberi jelentés szerint 14-16 halálos áldozata lett. A tűzparancsot kiadó katonában később többen Csiki Lajost vélték felismerni. Ezt következetesen tagadta, és ártatlansága mellett szól, hogy a fegyveres erők átállása után továbbra is a posztján maradt. November 2-án Mecséri ezredes parancsára Budapestre, a Zalka Máté laktanyába vezetett egy több gépkocsiból álló egységet, Esztergomba azonban már nem jutott vissza, mert november 4-én a szovjetek feltartóztatták és lefegyverezték. Másnap került a Schmidt-kastélyba, a Pércsi Lajos őrnagy vezette fegyveres csoporthoz, ahol a felderítők vezetője lett. A Flórián tér és a Lajos utcai iskola környékén járőrözött. November 6-án este, miután Pércsi értelmetlennek tartva az ellenállást elhagyta a csoportot, Csiki vette át a parancsnokságot. „A csoport feladata volt Nagy Imre utasításának végrehajtása és harcolni a szovjet csapatok ellen, akik megtámadták Magyarországot. (...) Arra számítottam, hogy Magyarország és a szovjetek között fegyverszünet lesz, a szovjet csapatok kivonulnak az országból, és ezután független Magyarország lesz. (...) Én csupán arra gondoltam, hogy hazánk egyenjogú legyen a szovjettel (...), és a társadalmi rend továbbra is népköztársaság legyen.” – vallotta a tárgyaláson. Ekkorra a Schmidt-kastély szabadságharcosai már kb. háromszázan voltak. November 7-én súlyos harcot vívtak a szovjet intervenciós csapatokkal. Megtámadták a Bécsi úton felvonuló szovjet harckocsioszlopot, majd a közeli épületbe menekülő katonákat. Az összecsapásban hivatalos adatok szerint kilenc szovjet katona vesztette életét. Az ellenállást aznap éjszaka szüntették be a túlerő összehangolt támadása miatt. Csiki elhagyta a Schmidt-kastélyt, és hazatért Esztergomba. November 12-én jelentkezett szolgálattételre a karhatalomba, és belépett a szerveződő MSZMP-be is. 1957 májusában hadnaggyá léptették elő, augusztus 20-án pedig kitüntették a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremmel.

Nem sokkal később, 1957. szeptember 12-én terhelő tanúvallomások nyomán letartóztatták, és a Pércsi Lajos őrnagy és társai elleni per másodrendű vádlottjaként állították bíróság elé a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetése és gyilkosság vádjával. Első fokon a Budapesti Katonai Bíróság Jáger László hadbíró százados vezette tanácsa, másodfokon pedig a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Ledényi Ferenc hadbíró ezredes vezette különtanácsa is halálra ítélte, terhére róva kilenc szovjet katona megölését és két harckocsi kilövését. Az ítéletet 1958. május 10-én hajtották végre.

Forrás, felhasznált szakirodalom:

Pércsi Lajos és társai HL (BKB) 789/57

1956 Kézikönyve III. Megtorlás és emlékezés. A kézikönyv főszerkesztője Hegedűs B. András, a kötetet szerkesztette Kende Péter. 1956-os Intézet, Budapest, 1996.

A vidék forradalma II. Szerk.: Szakolczai Attila. 1956-os Intézet–Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2006.

Cseszka Éva: Esztergom, 1956. Országos tendenciák – helyi sajátosságok a forradalom és szabadságharc alatt. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom, 2011.

Eörsi László: 1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő. Budapest a forradalom napjaiban. Szentpétery Tibor fotóival. Rubicon-Ház, Budapest, 2006.

Eörsi László: Mítoszok helyett –1956. Noran, Budapest, 2003.

Eörsi László: A Schmidt-kastély, 1956. Élet és Irodalom, LXI. évfolyam, 42. szám, 2017. október 20.

Jáger László pályája

Ledényi Ferenc pályája

Idézetek

Csiki Lajos hadnagy vallomásában így számolt be arról, hogyan folytatták az ellenállást a szovjet túlerővel szemben 1956. november 4. után is:

„November 7-én, kb. 10 óra felé, a Téglagyár felől egy harckocsi jött. [Egy] tüzér hdgy rálőtt [...], nem találta el. A szovjet harckocsiból visszalőttek, s a lövedék az állás alatt fúródott be és robbant fel. Én, valamint a társaim tüzelőállásba vonultunk. A harckocsi vezetője másodszor már nem felénk lőtt, hanem a felettünk lévő állásba. [Ezután] megfordult, és elment. [...] A délutáni órákban [...] tudomásomra hozták, hogy előttünk megy el egy szovjet gépkocsi. [...] A nagy por és füst eltűnésével láttuk, hogy a gépkocsi a leadott lövés következtében ott maradt a Bécsi úton. [...] Jelentették, hogy a kocsin két szovjet halott van. [...] A gépkocsit traktorral, valamint egy Csepel kocsival felhúzattuk a Schmidt villába. Utasítást adtam arra, hogy ássák be a földbe, tervem az volt, hogy a gépkocsin lévő négycsövű géppuskát légelhárításra fogjuk felhasználni. [Eközben] egy lökhárítós repülőgép jelent meg a fejünk felett, amelyre rálőttek. Arról tudomásom nincs, hogy eltalálták volna.”

In: Eörsi László: Mítoszok helyett. 1956. Noran Kiadó. Budapest, 2003. 73.

Csiki Lajos 1957-ben a következőképpen értékelte saját maga és csoportja szerepét a szabadságharcban:

„A csoport feladata volt Nagy Imre utasításának végrehajtása, és harcolni a szovjet csapatok ellen, akik megtámadták Magyarországot. [...] Személyesen is tapasztaltam, hogy a szovjetek 1945 től megszállva tartanak bennünket. [...] Arra számítottam, hogy Magyarország és a szovjetek között fegyverszünet lesz, a szovjetcsapatok kivonulnak az országból, és ezután független Magyarország lesz. [...] Én csupán arra gondoltam, hogy hazánk egyenjogú legyen a szovjettel [...], és a társadalmi rend továbbra is népköztársaság legyen.”

In: Eörsi László: A Schmidt-kastély, 1956. In: Élet és irodalom. LXI. évfolyam, 42. szám. 2017. október 20. Internetes forrás:http://www.es.hu/cikk/2017-10-20/eorsi-laszlo/a-schmidt-kastely-1956.html (A letöltés ideje: 2017. december 7.)

A Népszabadság hírei a kivégzése napján

1958. május 10., szombat

Hazánkba érkezett a lengyel párt- és kormányküldöttség

Több ezer budapesti dolgozó üdvözölte Ferihegyen a vendégeket

„ (...) Ünnepi díszt öltött tegnap délelőtt a Ferihegyi repülőtér. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására a magyar fővárosba érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának küldöttsége. (...) ”

Kádár János elvtárs üdvözlő beszéde

„ (...) Kedves vendégeink, kedves lengyel barátaink! Kívánom, érezzék jól magukat nálunk. A magyar dolgozókkal való találkozásuk során tapasztalni fogják, hogy a nehéz és fájdalmas időszak, az ellenforradalommal vívott harc után, hazánk immár a újra a békés munka, az épülő szocializmus országa. (...) az ellenforradalmi támadás óta a magyar milliók még inkább ragaszkodnak a szocializmus ügyéhez. (...) ”

- Hruscsov elvtárs tatabányai látogatásáról Feledhetetlen találkozás címmel, képes füzetet jelentetett meg a Komárom megyei pártbizottság.

Kapcsolódó hang

Arcok 1956-ból - Csiki Lajos
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018