Csehország nem támogatja az Európai Unió jelenlegi szabályozását, amely 2035 után gyakorlatilag megszüntetné a hagyományos belső égésű motorral szerelt új autók értékesítését. Ezt ismét megerősítette Filip Turek, a cseh kormány klímapolitikai megbízottja az uniós környezetvédelmi miniszterek luxemburgi találkozóján.

Turek szerint most mindenekelőtt egy reális és teljesíthető 2030-as kibocsátási cél meghatározására van szükség. Úgy véli, hogy Brüsszelnek sokkal nagyobb rugalmasságot kell biztosítania az autóipar számára, különben az európai gyártókat több milliárd eurós büntetések fenyegethetik.

Az Európai Bizottság korábban már enyhített az eredeti elképzelésen: a teljes tilalom helyett 90 százalékos szén-dioxid-csökkentést írna elő a 2021-es szinthez képest. A fennmaradó 10 százalékot a gyártók egy kreditrendszerrel ellensúlyozhatnák – például zöld üzemanyagok vagy környezetbarát acél használatával. A cseh kormány azonban ezt a kompromisszumot sem tartja elegendőnek.

Andrej Babiš miniszterelnök egyértelművé tette: Csehország a tilalom teljes eltörléséért fog küzdeni az Európai Unióban.

A luxemburgi tárgyalásokon a soros uniós elnökséget adó Ciprus környezetvédelmi minisztere elismerte: bár a cél közös – vagyis a kiszámítható feltételek biztosítása az ipar számára –, a tagállamok álláspontjai egyelőre jelentősen eltérnek egymástól.

Filip Turek cseh megbízott arra figyelmeztetett: az autóipar az Európai Unió gazdasági teljesítményének több mint 8 százalékát adja, és mintegy 13,5 millió embernek biztosít megélhetést. Megfelelő lépések nélkül Európa azt kockáztatja, hogy elveszíti gyártási kapacitásait, és az olcsóbb, importált járművek piacává válik.

Prága szerint ráadásul az unió jelenleg túlzottan függ a külföldi – különösen a kínai – nyersanyagoktól és akkumulátoroktól.

Csehország ezért a technológiai semlegesség elvét sürgeti. Ez azt jelenti, hogy az elektromos autók mellett a megújuló e-üzemanyagok és a fenntartható bioüzemanyagok alkalmazását is teljes körűen el kellene ismerni.

A vita a következő hónapokban is folytatódik: július elsejétől Írország veszi át az Európai Unió soros elnökségét, Csehország pedig abban bízik, hogy a dublini vezetés alatt nagyobb hangsúlyt kapnak majd a józan ipari és gazdasági szempontok.