Az izgalmas kérdés az, hogy hogyan kerül be az egészségügybe a robot – és azért izgalmas ez a kérdés, mert a robot és az ember interakcióját kell megoldani. Önmagában már az egy nagy kihívás, hogy hogyan lehet a robotot bizonyos feladatok elvégzésére betanítani akár az egészségügyben, akár gyári, logisztikai területeken. De ha már nemcsak egy előre betanított feladatot kell a robotnak elvégeznie, hanem egy ember-robot interakciót kell elvégezni, minden még izgalmasabb feladattá válik. Egyben nehezebb is lesz, hiszen garantálni kell azt, hogy a feladatot helyesen végzi el, de azt is, hogy például az egészségügyben nem okoz közben sérülést az embernek – mondta az InfoRádióban a Bosch csoport vezetője.

Szászi István úgy látja,

emberközpontú vagy humanoid robotok jönnek, két lábon járó, vagy guruló szerkezetre szerelt, kerekeken mozgó robotok.

Az az elvárás, bármilyen területen is kerülnek alkalmazásra, hogy az agilitást, a mozgékonyságot, a feladat komplexitását tekintve megközelítsék azt a szintet, amit egy ember tud például a gyártósorok mellett. Képes legyen tehát elvégezni azokat a finommotorikus mozgásokat, amelyek bizonyos elemek megfogásához, felemeléséhez, valahova behelyezéséhez szükségesek, például egy elektronikai komponenst a robot be tudjon ültetni egy nyomtatott áramköri lapba.

Vagy az egészségügyben, a betegápolásban képes legyen a robot a keze segítségével a beteget például úgy megfogni, ami segítséget jelent az ápoló személyzetnek akár a saját munkája kiegészítéseként, akár az ápoló személyzet helyettesítéseként.

„Az a legnagyobb kihívás ma, hogy hogyan tudjuk az AI-t úgy segítségül hívni, hogy a fizikai AI megjelenjen, és az AI-algoritmusokat megfelelő adatmennyiségekkel, megfelelő környezetben be tudjuk tanítani, valamint hogy képes legyen a robot további adatok gyűjtése mellett saját maga tovább javítani, fejleszteni az algoritmusát annak érdekében, hogy egy nagyon intenzív és nagyon hatékony kooperáció következzen be akár például a betegápolásban a beteg és a robot között” – mondta.

Tovább árnyalva az igényeket, kifejtette: úgy kell felkészíteni egy AI-alapú humanoid robotot, hogy például ha egy demens beteg sétál, akkor mellette sétáljon, és hogyha a beteg elesne, akkor képes legyen ezt az elesést megakadályozni, vagy ha ez nem megoldható, akkor az elesés súlyosságát képes legyen csökkenteni.

Ilyenkor szükségszerű, hogy ez a humanoid robot saját döntést tudjon hozni.

Nincs arra idő, hogy valaki ezt felülbírálja, hiszen milliszekundumok alatt történik meg egy ilyen esemény. Fontos, hogy ha rosszul dönt a robot, a felelősség mindig a gyártó cégé, egyen szó egy hardverről, egy algoritmusról vagy egy AI-architektúráról – mondta a Bosch csoport vezetője.

Sok esetben az ilyen robotok el fogják venni az emberek munkáját.

Például a nagy logisztikai központokban ma nagyon sok ember dolgozik azért, hogy a csomagokat a logisztikai központon belül vagy azon kívül mozgassák. Ezekre a pozíciókra egész biztosan igaz lesz az, hogy a humanoid robotok leváltják az emberi munkaerőt. Ám sok esetben az fog megtörténni, hogy a humanoid robot az emberrel interakcióban lesz, vagyis az embereknek meg kell tanulniuk együtt dolgozni a robotokkal, és persze a robotok is meg fogják tanulni azt, hogy miként lehet együtt dolgozni egy gyári környezetben, egy logisztikai központban az ottani munkavállalókkal, vagy az egészségügyben az ápolókkal.

Emellett mivel a robotokat az üzemeltetés során be is kell tanítani, további adatokkal kell ellátni, lesz egyfajta „karbantartási” igény, ezért

megjelenhetnek olyan szakterületek, amelyek ma még nem léteznek, amelyekben emberek a humanoid robotok algoritmusával, AI-architektúrájával, vagy egyszerűen csak a hardver karbantartásával fognak foglalkozni.

„Ha a nap végén összesíteni szeretnénk, akkor nehéz megmondani azt, hogy hány munkahely fog megszűnni, és hány új fog létrejönni. De hasonló trend következett be, amikor az ipar 4.0-ról beszélgettünk, vagy jó néhány évtizeddel korábban amikor automatizáltunk a gyárainkban bizonyos lépéseket. Ilyenkor mindig csökkent azoknak a sor mellett dolgozó kollégáknak a száma, akik effektíve a termékek összerakásával foglalkoztak, viszont megjelentek új munkakörök, amelyek dolgozói ezeknek a gyártósoroknak a programozásával, karbantartásával vagy egyéb feladataival foglalkoztak. Azt gondolom, hogy hasonló trend figyelhető meg az Ipar 5.0-ban is, amikor ezek a humanoid robotok a kompetenciaközpontokban, a logisztikai központokban, a gyári helyeken meg fognak jelenni” – vázolta Szászi István.

A korai sci-fik szerzői arra tippeltek, hogy a robotok a fizikai munkát fogják elvégezni. Aztán jött a mesterséges intelligencia, a ChatGPT és a társai, és ezek jelenleg sokkal inkább a szellemi dolgozók, például a pedagógusok, az informatikusok, a grafikusok, a fotográfusok, vagy épp újságírók számára jelentenek a lehetőség mellett kihívást is. A Bosch csoport vezetője szerint ugyanakkor a fizikai munkákra is használni fogjuk a robotokat, egyebek mellett az építőiparban és a mezőgazdaságban (akár például a bogyós gyümölcsök szedésében) is megjelennek majd.

Összességében nézve úgy véli, hogy az emberek hajlamosak lesznek inkább a kreatív dolgokkal foglalkozni, azzal, ami valóban az emberi gondolkodást, kreativitást, hozzájárulást igényli – akár az innovációt is lehet említeni ebben a tekintetben –, a humanoid robotika, vagy a robotokon működő és futó AI-alkalmazások pedig segíteni fognak az embereknek abban, hogy a kevésbé érdekes, monoton munkákat, a fizikai munkát, a nagy erőfeszítést igénylő munkákat elvégezzék, azokban segítséget nyújtsanak az embereknek. Ez már 5-10 éven belül megtörténhet Szászi István szerint.

A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült.